templom.jpg

Ezerötszáz éves bizánci kolostor maradványait tárták fel Izraelben

Az 5-6. századi kolostor mozaikjai, épületei és ipari létesítményei bepillantást nyújtanak a korabeli közösségek vallási és gazdasági életébe.

Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) régészei egy 5-6. századi bizánci kolostort fedeztek fel Kiryat Gattól északra, Izrael déli részén. A kolostor maradványai között számos épület, műhely és mozaik került elő, amelyek új megvilágításba helyezik a térség ókori életét.

A kolostorban talált mozaikon egy görög nyelvű bibliai idézet olvasható:

„Áldott leszel, amikor bemégy, és áldott leszel, amikor kimégy”

Ez a felirat az izraeliták isteni áldására utal, amely szerint életük minden aspektusa áldott lesz, ha követik Isten parancsait.

A mozaik aprólékos kézművesmunka eredménye, amely kereszteket, oroszlánokat, galambokat, amforákat és virágokat ábrázol. A régészek szerint a kolostor stratégiai helyen, a hegyvidék és a tengerparti síkság közötti főút mentén helyezkedett el, így fontos szerepet játszott a helyi közösségek és az utazók kiszolgálásában.

A feltárások során a kolostor legalább tíz épületének alapjait is azonosították, köztük egy nagy méretű raktárt, egy borászatot és egy helyi kerámiaműhelyt. Az IAA szakértői szerint a helyszín a térség legjelentősebb bizánci kori lelőhelye, amely a korai római időszaktól a bizánci korszak végéig folyamatosan lakott volt.

A cikk forrása itt olvasható. 

Ez is érdekelheti

Szent Lászlóhoz tartozhatott a mezőkövesdi plébánián talált csonttöredék

A természettudományos vizsgálatok eredményei alapján nagy valószínűséggel Szent László király földi maradványaihoz tartozik az a lábszárcsonttöredék, amely két éve a mezőkövesdi plébánián került elő. A kutatás eredményeit a Nem csak por és hamu című kerekasztal-beszélgetésen ismertették november 16-án az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontjában.

Kecskeméten bukkant fel a boszniai kolostor eltűnt kincse

Négyszáz éves titokra bukkantak a kecskeméti régészek – Boszniáig vezetett a különleges lelet története. Szerb szakemberek és ortodox szerzetesek is érintettek a történetben.

Elveszettnek hitt ókori Apolló-szobor a hónap kincse a Nemzeti Múzeumban

Nyolcvan éve, a második világháborút követő zűrzavaros időkben került ki a muzeológusok látóköréből és évtizedekig az Újkori Főosztály Vegyes Gyűjteményében állt, azonosítatlanul a műalkotás, amely sokáig 19. századból származó patikaszoborként szerepelt a nyilvántartásban. Pedig valójában a második századból származik, Antonius korából.

Akár a világ legrégebbi hajóroncsa is lehet a Törökországban talált lelet

A török kulturális miniszter az X-en jelentette be a felfedezést, amelyet a Kekova-szigethez közel, a déli Antalya tartományban tettek.