068_AA_22082025_2381480.jpg

Akár a világ legrégebbi hajóroncsa is lehet a Törökországban talált lelet

A török kulturális miniszter az X-en jelentette be a felfedezést, amelyet a Kekova-szigethez közel, a déli Antalya tartományban tettek.

Az Al Jazeera szerint a víz alatt feltételezhetően 4700 éves, a korai bronzkorból származó tárolóedényeket találtak. Bár a hajótest nem maradt fenn, a régészeknek sikerült felkutatniuk az ősi korsókat, amelyekben valószínűleg olívaolajat és bort tároltak szállítás céljából. A török kulturális minisztérium szerint ezek a leletek egyszerre szolgálnak bizonyítékul a kelet-mediterrán térség korai tengeri kereskedelméhez és a kultúrák találkozásához.

Az elemzések arra mutattak rá, hogy az edények a Jordán-völgyben készülhettek, stílusukban megegyeznek az Egyiptomban, Törökországban és Görögországban talált hasonló darabokkal – ez pedig arra utal, hogy a bronzkorban kiterjedt tengeri kereskedelmi útvonalak működtek a térségben.

Az egyik edényt kifejezetten különlegesnek találták: összesen kilenc jelölés és két lyuk található rajta, amiből a régészek arra következtettek, hogy vaj vagy sajt készítésére használhatták.

A kutatók szerint a hajó a Levante-partvidékről a ma Törökországban található Hisarlik partjai vagy Kréta felé tarthatott, amikor felborult.

Az ásatást Hakan Oniz, az Akdeniz Egyetem régészeti tanszékének docense vezette. Ő a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy a roncsokat először négy évvel ezelőtt fedezték fel, de a szóban forgó korsók egy-két évszázadosnak tűntek, ezért eleinte nem is tulajdonítottak nagyobb jelentőséget a leletnek. „Később azonban izgatottá váltunk, mikor egy ókori Egyiptomról szóló tudományos cikkben szembejöttek velünk ugyanazok az amforaformák, ezután visszatértünk a lelőhelyre. Mint kiderült, valóban hasonlítottak a gízai piramisoknál talált tárgyakra” – mondta a kutató.

Címlapfotó: Az Ankarai Egyetem Tengeri Régészeti Kutatóközpontjának (ANKUSAM) búvárrégésze 5300 éves víz alatti leleteket vizsgál a Liman Tepe-i ásatások során a törökországi Urlában 2025. augusztus 20-án. Fotó: Lokman Ilhan / Anadolu via AFP

Ez is érdekelheti

Elveszettnek hitt ókori Apolló-szobor a hónap kincse a Nemzeti Múzeumban

Nyolcvan éve, a második világháborút követő zűrzavaros időkben került ki a muzeológusok látóköréből és évtizedekig az Újkori Főosztály Vegyes Gyűjteményében állt, azonosítatlanul a műalkotás, amely sokáig 19. századból származó patikaszoborként szerepelt a nyilvántartásban. Pedig valójában a második századból származik, Antonius korából.

Hírmozaik – november 4.

Jazz, alternatív zene és népzene találkozik a Fonóban, bejelentették az idei Cervantes-díj nyertesét, a sünök védelmére hívja fel a figyelmet az MME.

Megérkeztünk a mennybe? DrMáriás szerint lehet, hogy igen, de az is lehet, hogy nem

Megérkeztünk a mennybe? címmel drMáriás új festményeiből nyílt kiállítás november 3-án a CEU Nyitott galériájában, a képzőművész hatvanadik születésnapján.

A Madách Színház vezetője Szabó P. Szilveszter, az Új Színházé Csiby Gergely lett

A Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium pályázatának jelentkezői közül Szabó Péter Szilvesztert nyolc igen és egy nem szavazattal, Csiby Gergelyt pedig hét igen és két tartózkodás mellett szavazták meg.