évforduló
Szépségként és szörnyetegként is szeretjük – Charlize Theron 50
Augusztus 7-én ünnepli ötvenedik születésnapját Charlize Theron, aki a színészek között első dél-afrikaiként nyerte el az Oscar-díjat és akit olyan emlékezetes filmekben láthattunk, mint Az ördög ügyvédje, A rém, Az út, a Férfibecsület, A bűn állomásai, valamint a Peter Sellers élete és halála.
Augusztus 6-án történt
„Az üres tér sohasem elpocsékolt tér. Elpocsékolt az a tér, amiben sok művészi alkotás van” – állapította meg az 1928. augusztus 6-án született amerikai képzőművész, Andy Warhol, aki sikeres reklámrajzolói karrierje után tett szert világhírnévre mint festő és avantgárd filmkészítő. A pop art atyjának tekintett művész 1987-ben hunyt el.
Hiába volt Hitler, mégis Ben Kenobiként ismerik
Huszonöt éve, 2000. augusztus 5-én halt meg Sir Alec Guinness Oscar- és Golden Globe-díjas angol színész, aki élete alkonyán a Csillagok háborúja filmtrilógiában mint Obi-Wan Kenobi lett igazán ismert, jóllehet ő maga ezt a szerepét szerette a legkevésbé.
Augusztus 5-én történt
„Vicces, miként gyűlölnek meg, ha sikeres vagy. Bár ne így lenne! Csodálatos lenne úgy élvezni a sikert, hogy az ember ne látná azokat a tekinteteket maga körül” – fogalmazta az 1962. augusztus 4-én elhunyt Golden Globe-díjas amerikai színésznő, fotómodell és énekesnő Marilyn Monroe, akit többek között a Van, aki forrón szereti, a Kallódó emberek és a Hogyan fogjunk milliomost? című filmekben láthattunk.
Billy Bob Thornton nem csak a sikerre éhezett
Augusztus 4-én ünnepli hetvenedik születésnapját Billy Bob Thornton Oscar-díjas amerikai forgatókönyvíró, Golden Globe-díjas színész, akit többek között az Armageddon, Igazából szerelem, Szörnyek keringője, A papa és ők, illetve Az ember, aki ott sem volt című filmekben láthattunk.
Augusztus 4-én történt
Járt az ELTE jogi karára, dolgozott segédmunkásként, volt rádiószerelő tanonc is. A ma születésnapját ünneplő Korniss Péter végül 1961-ben tette le fényképész szakvizsgáját, hogy aztán a magyar fotográfia történetének egyik legnagyobb alakjává váljon és az első fotóművésszé, aki Kossuth-díjban részesült.
Augusztus 1-jén történt
1948-ban ezen a napon adták át az újjáépített Margit hidat, amit 1944-ben, a második világháború során – Budapest többi Duna-hídjával együtt – felrobbantottak a Budára visszavonuló németek, hogy így akadályozzák meg a szovjet előrenyomulást.
Július 31-én történt
1935-ben ezen a napon született Antal Imre. Zongoraművésznek készült, zeneakadémistaként tanította a nyolcéves Presser Gábort. Számos nemzetközi zongoraversenyt megnyert, karrierját azonban kettétörte egy gyógyíthatatlan ízületi betegség. A Magyar Televízióhoz került, a képernyő pedig országos ismertséget hozott neki. Megannyi vetélkedőt és tehetségkutatót vezetett. Legnézettebb műsora valószínűleg az 1980-ban indult Szeszélyes évszakok volt, de több filmszerepet is játszott. 2008. április 15-én hunyt el.
Július 30-án történt
2006. július 30-án hunyt el Zenthe Ferenc, emblematikus kurucunk a filmvásznon, az örök Tenkes kapitánya, aki a következő generációnak talán leginkább Takács Pista bácsit, a Szomszédok taxisofőrjének joviális figuráját jelenti, 135 színpadi szerepet játszott el pályája során. A kétszeres Jászai Mari-díjas, Kossuth-díjas művész úgy lett a Nemzet Színésze, hogy egyetlen órát sem játszott a Nemzeti színpadán. Ikonikus félmosolya egyszerre mutatatott és rejtett is valamit a nagy formátumú színész személyiségéből: a győzelem és a bujkáló szomorúság titkos egyvelegét.
Isten atlétájának is nevezték I. (Szent) Lászlót
Kilencszázharminc éve, 1095. július 29-én halt meg I. (Szent) László Árpád-házi király, akit kivételes testi adottságai, hadvezéri képességei és erényes élete miatt lovagkirálynak és Isten atlétájának is neveztek. Uralma alatt élte a középkori magyar királyság első virágkorát.
Július 29-én történt
1983-ban ezen a napon halt meg Luis Buñuel Oscar-díjas spanyol filmrendező, a modern filmművészet egyik kiemelkedő alakja, „a szürrealista film pápája”, Az andalúziai kutya, a Tristana, A nap szépe, A burzsoázia diszkrét bája, A szabadság fantomja és A vágy titokzatos tárgya alkotója. Filmkritikusként, majd rendezőasszisztensként dolgozott a francia avantgárd film egyik kiváló rendezője, Jean Epstein mellett. Megismerkedett a szürrealista mozgalommal, és 1928-ban Dalíval együtt elkészítette első filmjét, a tizenhat perces Az andalúziai kutyát, amely a filmművészet egyik első és legjelentősebb szürrealista alkotása. Kegyetlen kezdő képsorától maga Buñuel is több napig rosszul volt. Filmjeiben olyan álomvilágot mutatott be, amelyben furcsa és váratlan dolgok történnek, munkáiban költőiség és az érzékenységből fakadó agresszivitás fonódott össze.
Emlékéremmel és alkalmi bélyeggel ünneplik Brunszvik Terézt
Az első hazai óvodák alapítója, Brunszvik Teréz születésének 250. évfordulója alkalmából a Magyar Nemzeti Bank (MNB) emlékérmét, a Magyar Posta pedig alkalmi bélyeget bocsátott ki.
Július 28-án történt
„A jó vers szerintem némiképp ráolvasásszerű. Ez a felfogás mostanában nem népszerű, mostanság talán azt tartják jó versnek, ami elgondolkodtat, meghökkent, vagy kiáll valami ügy mellett, azt hiszem. A jó vers legyen kissé megfoghatatlan, kissé érthetetlen, kissé tökéletlen, és fülbemászó. De legfőképpen igaz. Forma és tartalom kölcsönösen elbűvöli egymást, és ott születik a vers” – fogalmazott néhány éve egy, a Kultúra.hu-nak adott interjúban László Noémi József Attila-díjas költő, aki ma ünnepli születésnapját.
Beethoven tanítványa volt az első óvodaalapítónk
Kétszázötven éve, 1775. július 27-én született Brunszvik Teréz, az első magyarországi óvoda megalapítója, a magyar nevelés- és oktatásügy úttörője, a reformkor egyik legismertebb nőalakja.
Július 27-én történt
A Queen együttes 1986-ban ezen a napon lépett fel a Népstadionban. A koncert emlékezetes momentuma volt, hogy Freddy Mercury – tenyeréről olvasva a szöveget – elénekelte a Tavaszi szél vizet áraszt című népdalunkat.
Július 24-én történt
„A kicsit szembesítem a naggyal, a halászháló csomóit a csillagokkal, a piacot a halottas szobával, és most valóban mondjunk nagy szavakat: az életet a halállal, és még tovább: a halált a végtelennel” – így nyilatkozott a művészetéről az 1909. július 24-én született Károlyi Amy József Attila-díjas költő, Weöres Sándor felesége egy vele készült interjúban.