évforduló
November 8-án történt
„Az ember mindig akkor érzi magát sikeresnek, hogyha az addig elért sikereinél nem akar sokkal többet. Aki az elért sikereknél sokkal többet akar, az sohasem érezheti magát igazán sikeresnek, mert ahhoz képest, amit elérni szeretne, semminek tűnik az, amit már elért” – vallja a ma hetvenkilencedik születésnapját ünneplő Kossuth-díjas rockzenész, zeneszerző, Frenreisz Károly, a Skorpió együttes vezetője.
November 7-én történt
„Ha nem találtad meg az igazi pozitív választ a kérdésedre, nem azt jelenti, hogy az a válasz nem létezik, hanem azt, hogy nem kerestél még eleget” – fogalmazta az 1968. november 7-én elhunyt posztumusz Kossuth-díjas filozófus, esszéista, író, könyvtáros, Hamvas Béla, akinek olyan műveket köszönhetünk, mint a Karnevál, A babérligetkönyv, az Anthologia humana, a Tabula smaragdina és A bor filozófiája.
Rákóczi helytartója volt, de nézetei különböztek a fejedeleméitől
Háromszáz éve, 1725. november 6-án halt meg Rodostóban, törökországi száműzetésében Bercsényi Miklós gróf kuruc főgenerális, a Rákóczi-szabadságharc egyik vezetője, II. Rákóczi Ferenc fejedelem bizalmasa.
November 6-án történt
„Tisztelem a folklórt, az ősi gyökereket. Az arányok megtalálásánál semmi sem fontosabb. Olyan őszinte, egyszerű formába öntött muzsikát játszunk, ami bárki számára érthető. Érintsen meg bennünket a kegyelem úgy, hogy odafigyeljenek rá mások is” – fogalmazta a ma hetvenkilencedik születésnapját ünneplő Kossuth-díjas gitáros, énekes, zeneszerző, szövegíró, Tolcsvay Béla.
November 5-én történt
„A riporternél az empátia, a tolerancia alapkövetelmény, amint az kéne legyen a civil életben is” – vallja a ma kilencvenharmadik születésnapját ünneplő Kossuth-díjas újságíró, sportriporter, szerkesztő, Vitray Tamás, akinek olyan emlékezetes tévéműsorok fűződnek a nevéhez, mint az Ötszemközt, a Kapcsoltam, a Csak ülök és mesélek, a Telefere és a Hogy is van ez?.
November 4-én történt
Ma ünnepli ötvenegyedik születésnapját Rába Roland Jászai Mari-díjas színművész, rendező, egyetemi tanár, akit az Arany János Színház, a Katona József Színház, a Krétakör Színház és a Nemzeti Színház előadásaiban, illetve a Nincsen nekem vágyam semmi, az Isteni műszak, a Lepattanó és a Paraziták a Paradicsomban című filmekben láthattunk.
November 3-án történt
1921. november 3-án született Charles Bronson amerikai filmszínész. A litván és tatár felmenőkkel rendelkező művész szénbányászként kezdte, harcolt a második világháborúban, majd bokszolóként kereste a kenyerét. Filmezni az ötvenes évek elején kezdett. Az általa megformált karakteres arcú, keménykötésű, hallgatag hősök a filmtörténet emblematikus alakjává tették, többek között a Bosszúvágy, a Volt egyszer egy vadnyugat, A hét mesterlövész, A piszkos tizenkettő és A halál 50 órája című filmekben láthattuk.
November 2-án történt
„A huszadik században a vers annyira öncélúvá alakult, hogy némelynek írója úgy véli, ami átvillan a fején, az már líra. Rettenetes félreértés. A versben nem magunkról és magunknak kell beszélnünk, hanem azokról a gondolatokról, érzésekről, amelyek ott lappangnak az olvasókban is” – fogalmazta az 1902. november 2-án született – és 1983-ban elhunyt – háromszoros Kossuth-díjas író, költő, Illyés Gyula.
November 1-jén történt
„A dicsérő kritika legyezi a hiúságom, melengeti a szívemet. A negatív véleménynek – ha nem buta, rosszindulatú akadékoskodás, akkor –, legyen az akár nehezen feldolgozható, örülök. Mert az már nem is kritika, hanem jó tanács” – fogalmazta a negyvenhetedik születésnapját ünneplő Jászai Mari-díjas színművész, Hámori Gabriella, akit többek között A Vizsga, A Játszma, a Szezon, a Szinglik éjszakája, a Legjobb tudomásom szerint és az Utolsó jelentés Annáról című filmben láthattunk.
A szépséget és a szerelmet kereste, de főként szenvedést talált helyettük
Kétszázharminc éve, 1795. október 31-én született John Keats, az angol romantikus költészet kiemelkedő alakja, a Hyperion, a Lamia, a Szent Ágnes-este, Óda egy csalogányhoz és A könyörtelen szép hölgy szerzője.
Október 31-én történt
„Sok színész úgy él, hogy küzd a saját személyiségével. De nem mindenki ilyen. Akadnak nagy színészek, akik nem érzik szükségét, hogy sznobok legyenek” – állapította meg az 1929. október 31-én született – és 2016-ban elhunyt – olasz színművész, Bud Spencer, akit elsősorban a Piedone-filmekben, illetve krimi-, gengszter- és westernkomédiákban láthattunk, gyakran Terence Hill társaságában.
Október 30-án történt
„Kezdetben a művész önző célt szolgál, aztán magáért a művészetért dolgozik, aztán személyét is, művészetét is odaajándékozza a társadalomnak” – állapította meg az 1922. október 30-án elhunyt író, költő, drámaíró, Gárdonyi Géza, az Egri csillagok, A láthatatlan ember, az Ida regénye, az Isten rabjai és a Hosszúhajú veszedelem szerzője.
Október 29-én történt
„A közönség elvárja tőlem a vidámságot. Az emberek ki vannak éhezve a nevetésre. Az én melankóliámra, kritikámra, haragomra csekély a kereslet. Hasonló jelenséggel már Shakespeare nagymester is találkozott. Megtanulta, hogy a közönség igazi, odaadó figyelméért nem érdemes okosnak lenni. Legjobb, legbiztosabb posta a bolondos vidámság. Ez a legsúlyosabb gondolatokat is képes elhordani a címzetthez” – nyilatkozta tavaly lapunknak a ma hatvannyolc éves Kossuth-díjas népdalénekes, mesemondó, folklórkutató, Berecz András.
Október 28-án történt
Ma ünnepli hetvennegyedik születésnapját Gryllus Vilmos kétszeres Kossuth-díjas előadóművész, aki testvérével, Gryllus Dániellel, Mikó Istvánnal és Radványi Balázzsal 1969-ben megalapította a ma is népszerű Kaláka együttest. A zenekar nevéhez közel ezer szerzemény, megzenésített vers, mesezene és gyermekdal fűződik, koncertjeiken a gyerekek nemcsak hallgatói, hanem résztvevői is az előadásnak.
Október 27-én történt
„Aki semmihez sem ért és nagyon rosszul tanul, az előbb-utóbb színész lesz” – állapította meg viccesen a ma hetvennyolcadik születésnapját ünneplő Jászai Mari-díjas színművész, Szacsvay László. A nemzet színésze címmel kitüntetett művész a Katona József Színház alapító tagja, de olyan emlékezetes filmekben is láthattuk, mint a Nyom nélkül, az S.O.S. szerelem!, a Rosszfiúk, a Blokád, a Mancs és a Valami madarak.
Október 26-án történt
„Az író a szövegében legyen jelen, ez a legfontosabb. Ha jelen van, a színész kitalálja mindazt, amit még el akar mondani neki az író utólag” – fogalmazta a ma kilencvennegyedik születésnapját ünneplő Kossuth- és József Attila-díjas író, színműíró, Szakonyi Károly, akinek olyan emlékezetes művek fűződnek a nevéhez, mint az Adáshiba, a Magányos biciklista, a Napfényes Granada és a Vénusz lánya.