eztörténtma
Április 19-én történt
„Ahogyan az üres szívet semmiféle elmélet sem pótolhatja, az ösztön sem helyettesítheti a mesterség csak munkával, művészi elmélyedéssel megszerezhető kifejezési eszközeit” – vallotta Gózon Gyula Kossuth-díjas színész, aki 1885-ben ezen a napon született.
Április 18-án történt
1939-ben ezen a napon született Ragályi Elemér Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmoperatőr. A 2023-ban elhunyt művész Zolnay Pál, Sándor Pál, Gazdag Gyula és Elek Judit állandó alkotótársa volt, de Rózsa Jánossal, András Ferenccel és Szomjas Györggyel is sokat dolgozott. A Magyar Filmszemlén hatszor ítélték neki a Legjobb Operatőr díját, de filmjei számos nemzetközi elismerést – közöttük Oscar-, Emmy- és ACE-díjat – is nyertek.
Április 17-én történt
„Mindig is úgy hittem, hogy mi, írók, nem a tehetségünk miatt lettünk írókká, hanem annál a szerencsétlen körülménynél fogva, hogy nem lehetünk mások, mint amik vagyunk, és hogy magányos munkánk se több viszonzást, se több előjogot nem érdemel, mint amennyit a suszter kap azért, hogy cipőt csinál” – vélte a 2014-ben ezen a napon elhunyt Gabriel García Márquez Nobel-díjas kolumbiai író.
Április 16-án történt
2021-ben ezen a napon hunyt el Törőcsik Mari, Kossuth-nagydíjas, kétszeres Kossuth-díjas színésznő, a nemzet színésze, aki körhintán hódította meg az országot, díjat nyert a cannes-i filmfesztiválon, mindeközben pedig – a teljesség igénye nélkül – Shakespeare, Ibsen és Brecht drámáiban tűnt fel a színpadon.
Április 15-én történt
2008-ban ezen a napon halt meg Antal Imre Erkel Ferenc-díjas zongoraművész, riporter, műsorvezető, színész és humorista. Zongoraművészi karrierjét egy ízületi gyulladás törte derékba, de a Magyar Televízióhoz kerülve rendkívüli népszerűségre tett szert, például a Halló fiúk, halló lányok! vagy a Szeszélyes évszakok műsorvezetőjeként. Mindemellett számos filmben is játszott, többek között a Bors című tévésorozatban láthattuk.
Április 14-én történt
„Bizonyos szint fölött nem süllyednék bizonyos szint alá” – írta egyik legismertebb művében, a Termelési-regényben az 1950-ben ezen a napon született Esterházy Péter. A magyar posztmodern irodalom egyik legjelentősebb alakjaként értékelt Kossuth- és József Attila-díjas író 2016-ban hunyt el.
Április 13-án történt
Ma ünnepli ötvenharmadik születésnapját Trill Zsolt Jászai Mari-díjas színművész. Trill Zsolt a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház alapítói közé tartozik, pályafutása a kezdetektől összefonódik a színházalapító-rendező Vidnyánszky Attiláéval, akit később maga is követett Debrecenbe, majd a Nemzeti Színházba, amelynek jelenleg is a művésze. Színpadi szerepei mellett számos filmben játszott: egyebek mellett a Hadik, a Kaméleon, A martfűi rém, illetve a Magasságok és mélységek című alkotásban láthattuk.
Április 12-én történt
Ma ünnepli ötvenkilencedik születésnapját Kerekes Éva Jászai Mari-díjas színésznő, az Örkény István Színház tagja. A számos rangos elismeréssel kitüntetett művésznőt az elmúlt években többek között a Radnóti Miklós Színpadon és a Madách Színházban, illetve a Szezon, a Zsötem, a Franciska vasárnapjai, valamint az Édes Emma, drága Böbe című filmekben láthatta a közönség.
Április 11-én történt
1987-ben ezen a napon halt meg Váradi Hédi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, aki a Madách, majd a Nemzeti Színház művészeként, megragadó játékstílusával drámai és vígjátéki szerepeket is kiválóan interpretált. Számos játék- és tévéfilmben szerepelt, de több népszerű mesefigura – például a Frédi és Béni Irmája vagy a Frakk, a macskák réme Szerénkéje – is az ő jellegzetes hangján szólal meg.
Április 10-én történt
2002-ben ezen a napon halt meg Hofi Géza Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas humorista, előadóművész, aki kőbányai gyári munkásból lett debreceni színész, majd esztrádok és haknik sorozata után, 1968 szilveszterén, egy táncdalfesztivál-paródia tette közismertté. A hetvenes évektől nem volt szilveszteri Rádiókabaré, amelyben ne várta volna az ország az új műsorát, és nem volt magyar háztartás, ahol ne lett volna meg bakeliten a Hofisszeusz, a Hofélia vagy az Élelem bére.
Április 9-én történt
Ma ünnepli hatvankilencedik születésnapját Gáspár Sándor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, aki pályafutása során többek között a Vígszínház, a Katona József Színház, a Művész Színház és a Nemzeti Színház tagja volt, jelenleg a székesfehérvári Vörösmarty Színház művésze. Mindemellett olyan emlékezetes filmekben is láthattuk, mint a Roncsfilm, az Üvegtigris, a Csapd le, csacsi! vagy az Egy bolond százat csinál.
Április 8-án történt
Az 1973-ban ezen a napon elhunyt Pablo Picasso képeinek talán legnyilvánvalóbb jellemzője, hogy ábrázolásmódjuknak nem sok köze van a valósághoz. Ezt a spanyol festőzseni is pontosan tudta, s így nyilatkozott: „A tárgyakat úgy festem le, ahogy elgondolom őket, nem ahogy látom.”
Április 7-én történt
1974-ben ezen a napon született Gubás Gabi Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész, a Thália Színház tagja. Pályafutása során többek között a Nemzeti Színházban, a József Attila Színházban, a kaposvári Csiky Gergely Színházban és a Vidám Színpadon játszott, de a Pizzás, a Kalózok, a Szőke kóla és az El a kezekkel a Papámtól! című filmekben is láthattuk.
Április 6-án történt
1814-ben ezen a napon született Ybl Miklós építész, a 19. század egyik legnagyobb magyar mestere, a historizmus európai jelentőségű képviselője. Legismertebb művei között van a Magyar Állami Operaház, a Fővámház (ma a Budapesti Corvinus Egyetem főépülete), a Várkert Bazár, a Szent István-bazilika, a Pollack Mihály téri Festetics-palota, illetve a fóti Szeplőtelen fogantatás templom.
Április 5-én történt
„Azelőtt mindig könnyen és biztos kézzel tudtam dönteni; rájöttem, hogy ez azért van, mert az ifjúságunkban a kérdés mindig ez: a jobbat vagy a kevésbé jót választom-e. Most már csak két rossz közt választhatok, ezért olyan nehéz a döntés” – állapította meg az 1912-ben ezen a napon született Örkény István Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas író.
Április 4-én történt
Ma ünnepli nyolcvanhetedik születésnapját Sándor György, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas író, előadóművész, „humoralista”. Sándor Györgyöt Zelk Zoltán szópantomimművésznek nevezte, de nyelvi leleményei miatt Karinthyhoz is hasonlították. Azt is mondják, hogy a hatvanas évek két nagy tehetséget adott a magyar humornak, Hofi Gézát és Sándor Györgyöt, csak míg az előbbi a plebejus, az utóbbi az intellektuális humorban szerettette meg magát.