eztörténtma

Március 18-án történt

1838-ban a mai napon ért véget a hat napig pusztító nagy pesti árvíz. A 927 centiméteres vízállással tetőző ár 153 halálos áldozatot követelt, a város 4200 házából 2200-at döntött össze. Körülbelül 50-60 ezer ember vált hajléktalanná, 22 ezren pedig mindenüket elveszítették. Sokan segítettek csónakokkal menteni a lakosságot, a legismertebb közülük Wesselényi Miklós, az „árvízi hajós”.

Március 17-én történt

1874-ben ezen a napon született és 1887-ben ezen a napon is pusztult el Kincsem, a többszörös díjnyertes, Magyarországon tenyésztett, angol telivér versenyló, a magyar lósport büszkesége. „A legyőzhetetlen csodakanca” néven is emlegetett paripa Európa több országában, tizenhárom versenypályán ötvennégy alkalommal állt rajthoz, és mindannyiszor elsőként ért célba. Győzelmeinek értékét emeli, hogy kancaként verte meg a méneket, ami kivételes dolognak számít.

Március 16-án történt

1974-ben ezen a napon született Bretz Gábor Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes, érdemes művész, a klasszikus zenei élet vezető basszbaritonja. A nemzetközi szinten is ismert és elismert művész repertoárja a zenetörténeti irányzatok teljességét felöleli, egyedülálló karakterével és stílusgazdag előadásmódjával számos külföldi operaház közönségének elnyerte már a tetszését.

Március 15-én történt

2002-ben ezen a napon nyílt meg a Siklós Mária tervei alapján épült új Nemzeti Színház Budapesten. A nyitóelőadáson Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményét tekinthette meg a közönség Szikora János rendezésében, Ádámot Szarvas József, Évát Pap Vera, Lucifert pedig Alföldi Róbert alakította. A teátrum első igazgatója Schwajda György volt, akinek a nevéhez A Nemzet Színésze kitüntetés megalapítása is köthető.

Március 14-én történt

Az 1879-ben ezen a napon született Albert Einstein dolgozta ki a relativitáselméletet, hozzájárult a kvantummechanika, a statisztikus mechanika és a kozmológia fejlődéséhez, szinte nostradamusi sejtései közül többet is csak napjainkban bizonyítottak be. 1921-ben fizikai Nobel-díjjal ismerték el, 1999-ben a Time folyóirat az évszázad emberévé választotta, sokak számára a 20. század legnagyobb zsenije és egyik legnépszerűbb mémalapanyaga.

Március 13-án történt

2003-ban ezen a napon avatták fel az 1999-ben leégett Budapest Sportcsarnok helyén felépült Papp László Budapest Sportarénát. A háromszoros olimpiai bajnok ökölvívónk nevét viselő, koncerthelyszínként 12 500 ember befogadására alkalmas komplexumban az elmúlt évek során olyan világsztárok léptek fel, mint Andrea Bocelli, Jean-Michel Jarre, Lady Gaga és Rod Stewart, illetve az AC/DC, a Deep Purple, a Depeche Mode, a Kraftwerk és a Rammstein.

Március 12-én történt

Tőle tudjuk, hogy az élet kabaré: 1946-ban ezen a napon született a legendás Liza Minnelli, az egyik leghíresebb filmmusical, a Kabaré főszereplője. Judy Garland – a szintén híres színésznő – lánya egyike azon kevés művésznek, aki Oscar-, Golden Globe-, Tony- és Emmy-díjat is kapott.

Március 11-én történt

1943-ban ezen a napon született Lukáts Andor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész, rendező, egyetemi tanár, színházigazgató. Az idén januárban elhunyt művész a Pinceszínházban kezdte pályáját, később többek között a kaposvári Csiky Gergely Színházban és a Katona József Színházban játszott, illetve rendezett. A mozinézők egyebek mellett az Eszkimó asszony fázik, a Hülyeség nem akadály és a Mázli című filmekben találkozhattak vele.

Március 10-én történt

Ma ünnepli 67. születésnapját Sharon Stone. Az Emmy- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő modellként kezdte, majd 1980-ban Woody Allen Csillagporos emlékek című vígjátékában kapta első komolyabb szerepét. Ezután számos filmben játszott, de az igazi áttörést az 1992-es Elemi ösztön című thriller főszerepe hozta meg számára. Legismertebb filmjei ezekből az időkből a Casino, a Sliver, A specialista, valamint a Gyorsabb a halálnál.

Március 9-én történt

Ma ünnepli hatvanegyedik születésnapját Juliette Binoche Oscar-díjas francia színésznő. A művésznő első nagyobb szerepét 1988-ban kapta A lét elviselhetetlen könnyűsége című alkotásban, majd Krzysztof Kieślowski Három szín-trilógiájában is láthatta a közönség. Az Oscar-díjat Az angol beteg című Anthony Minghella-filmben nyújtott alakításával nyerte el mint a legjobb női mellékszereplő.

Március 8-án történt

„Kénytelen vagyok a szerencse kegyeltjének mondani magam. A pályám bizonyos pontjain olyan csodálatos együttállások jöttek létre, amelyekért nagyon hálás vagyok a Fennvalónak és természetesen a családomnak, a környezetemnek, a baráti körömnek, a tanítványaimnak is” – fogalmazott korábban lapunknak Selmeczi György, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett zeneszerző, zongoraművész, karmester, aki ma ünnepli hetvenharmadik születésnapját.

Március 7-én történt

2010-ben ezen a napon az amerikai Kathryn Bigelow filmtörténetet írt: személyében első ízben kapta meg nő a legjobb rendezőnek járó arany szobrocskát az Oscar történetében. A bombák földjén című iraki háborús drámája összesen hat Oscar-díjat nyert. A rendező az elismerést a külföldön harcoló amerikai katonáknak ajánlotta.

Március 6-án történt

1967-ben ezen a napon halt meg Kodály Zoltán háromszoros Kossuth-díjas zeneszerző, zenetudós, zeneoktató és népzenekutató, aki Bartók Bélával megteremtette a népzenéből táplálkozó, európai színvonalú, 20. századi modern magyar zenét. Legismertebb művei között van a Háry János, a Székely fonó és a Czinka Panna balladája, a róla elnevezett zenepedagógiai módszer szerte a világon ismertté tette nevét.

Március 5-én történt

Ma ünnepli nyolcvankettedik születésnapját Balázs Péter Kossuth- és Jászai-Mari díjas színész, rendező. Az elsősorban humoros, komikus szerepeiről ismert művész számtalan színpadi és filmszerepe mellett közel másfél évtizedig a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója volt, de olyan népszerű mesefigurák is az ő hangján szólalnak meg, mint Mekk mester és a Nagy ho-ho-horgász.

Március 4-én történt

Ma ünnepli 83. születésnapját Sztevanovity Zorán, akinek egykori együttese, a Metro a hatvanas évek beatkorszakának egyik legnépszerűbb zenekara volt. A hetvenes évek közepétől szólópályára lépő Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas gitáros, énekes, zeneszerző nevéhez olyan dalok fűződnek, mint az Apám hitte, a Romantika, Az ünnep és A szerelemnek múlnia kell.

Március 3-án történt

1883-ban ezen a napon született Csortos Gyula, a két világháború közötti korszak egyik legkedveltebb magyar színésze. Pályáját vándorszínészként kezdte, majd Debrecenben, Szegeden, a pesti Népszínházban, a Magyar Színházban, a Vígszínházban, majd a főváros szinte valamennyi színházában játszott. Számos néma- és hangosfilmben szerepelt, legemlékezetesebb alakítása Székely István 1931-es Hyppolit, a lakájának főszerepe volt.