eztörténtma
Február 4-én történt
Ezen a napon hunyt el Udvardi Erzsébet Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas magyar festő, akinek alkotói pályaívében épp úgy helyet kaptak a posztimpresszionista, később pedig a környezet hangulatára koncentráló szürrealista tájképek, mint a szentek életével kapcsolatos biblikus témák.
Február 3-án történt
1997. február 3-án hunyt el Bohumil Hrabal cseh író, a közép-kelet-európai groteszk nagymestere. Hősei, „az önvilágámítók” sokat beszélő, látszólag lehetetlen figurák, ám különös képzelőerejük a gyakran visszataszító valóságot varázslatos szépségű művészi alkotássá formálja át.
Február 2-án történt
Ma van Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe. A Biblia szerint e napon mutatták be Jézust a jeruzsálemi templomban. E naphoz fűződik a legelterjedtebb időjóslás: ha a téli álmából ébredő medve barlangjából kijőve napos időt talál, megijed árnyékától és visszabújik, tehát hosszú lesz még a tél.
Február 1-jén történt
Ezen a napon hunyt el Piet Mondrian, aki a geometrikus absztrakció képviselőjeként színes négyszögekből alkotta meg az aukciós piacokon is magasan jegyzett életművét, amely Yves Saint Laurent divattervezőt 1965-ben egy egész kollekcióra ihlette.
Január 31-én történt
„Ami a sztárságot illeti, Isten őrizzen meg tőle" – fogalmazott az egyik legkiválóbb magyar basszista, Kováts Kolos, aki ma ünnepli születésnapját. Fellépést talán sosem mondott le, felkészültségének köszönhetően számos előadást mentett meg.
Január 30-án történt
Richard Nixon amerikai és François Mitterrand francia elnök, Grace Kelly, Liv Ullmann, Alain Delon, Roger Moore színészek és Federico Fellini rendező is megfordult az évek során a főváros egyik legreprezentatívabb vendéglőjében, a Mátyás Pincében, amely 120 évvel ezelőtt ezen a napon nyílt meg az Erzsénet híd pesti hídfőjénél.
Január 29-én történt
Hunyadi Mátyás 1485. január 29-én kezdte meg Bécs ostromát. A védők fél évvel később adták meg magukat. Mátyás június 1-jén ünnepélyesen bevonult a városba, és itt rendezte be udvarát. Itt is halt meg 1490. április 6-án.
Január 28-án történt
Ezen a napon született, majd 53 évesen hunyt el Börcsök Enikő Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, a Halhatlanok Társulatának örökös tagja. Színházban és filmen is maradandót alkotott – a nagy vásznon többek között Szabó István Édes Emma, drága Böbéjében láthattuk.
Január 27-én történt
„Az ember attól színész, hogy keresi azokat a lehetőségeket, amikor kijátszhatja magából a lelkét” – vallotta Pap Vera Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, aki 1956-ban ezen a napon született.
Január 26-án történt
1905-ben ezen a napon született Tamkó Sirató Károly József Attila-díjas magyar költő, művészetfilozófus, műfordító, és ma ünnepli születésnapját Hámori Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész (képünkön).
Január 25-én történt
Ma ünnepli születésnapját Nagy-Kálózy Eszter, a Vígszínház művésze, akinek a főiskolai évek alatt az volt a vágya, hogy nagy filmekben játszhasson: „Ez megvalósult. Csak később éreztem meg, hogy valójában mennyire fontos számomra a színház. Anélkül ma már el sem tudom képzelni az életemet.”
Január 24-én történt
Ma ünnepli születésnapját Zoboki Gábor építész, akinek zene iránti rajongása mai napig meghatározó pályáján. Egyik legösszetettebb szakmai feladata és legismertebb munkája a Művészetek Palotája megtervezése volt, épületfelújításai közül kiemelkedik az Erkel Színház és az Operaház.
Január 23-án történt
Széchenyi Zsigmond utazó író, vadász 1898-ban ezen a napon született. Vadászkönyvtára Magyarország legjelentősebb vadászati szakkönyvgyűjteménye, amely jelenleg a Magyar Természettudományi Múzeumban látható.
Január 22-én történt
Csodagyereknek tartották az 1989-ben ezen a napon elhunyt Weöres Sándort: 15 évesen írt versét Kodály Zoltán zenésítette meg, és már egyetemi évei előtt többször publikált a Nyugatban. Gyermekversei, műfordításai és a legkülönfélébb szerepekből megszólaló alkotásai szervesen beépültek irodalmunkba.
Január 21-én történt
1959-ben ezen a napon kezdett el működni az első magyar elektronikus számítógép (korabeli szóhasználattal számológép), az M–3. Ettől a naptól számítjuk a magyar informatika kezdetét. A gép közel tíz évig működött, 1968-ban selejtezték le. A képen az M–3, előtte a Siemens telex gépadó, amely a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Műszaki Tanulmánytárában látható.
Január 20-án történt
„Nem érdekel, hogy a film jó-e vagy rossz, csak élet legyen benne” – összegezte művészete lényegét az európai modernizmus mestere, Federico Fellini, aki 1920-ban ezen a napon született.