Fadrusz János
Szeptember 2-án történt
„Nem lehet, hogy este héttől tízig az ember maga legyen a szerep, játszania se kelljen. De amikor az ember egy az egyben maga a szerep, az a néző számára is emlékezetes tud maradni, akkor eltűnik minden, akkor nem veszi észre, hogy színházban van. Ezek a pillanatok maguktól nem születnek meg, ezeket nagyon elő kell készíteni, és amikor ott van a helyzet, tudni kell vele élni. Mert amikor indiszponáltak vagyunk, akkor is létrejön az előadás, csak a csoda marad el” – fogalmaza a ma 69. születésnapját ünneplő Kossuth-díjas színművész, Gáspár Tibor.
Október 25-én történt
1896-ban ezen a napon avatták fel az Iparművészeti Múzeumot I. Ferenc József és II. Vilmos német császár jelenlétében, a millenniumi ünnepségsorozat záróeseményeként. A nagyközönség számára az épület csak egy év múlva, a belsőépítészeti munkák befejezését követően nyitott meg.
Szeptember 2-án történt
1686-ban ezen a napon szabadult fel Buda 145 évnyi török uralom alól. Bár a felszabadító seregben nagy számmal harcoltak magyar katonák is, formailag Magyarország nem volt tagja a Szent Ligának, amely XI. Ince pápa kezdeményezésére a Habsburg Birodalom, Lengyelország és Velence törökellenes szövetségeként jött létre.
Mátyás-szobrával a párizsi világkiállítás nagydíját nyerte el – Fadrusz János élete
Százhúsz éve, 1903. október 25-én halt meg Fadrusz János, a magyar történelmi szobrászat kiemelkedő alakja, Mátyás király kolozsvári lovas szobrának alkotója.