Hajós Alfréd
November 12-én történt
„Minden színész egy kicsit detektív is, mert meg kell találnia a forgatókönyvben a támpontokat, amelyek mentén föl tudja építeni a figurát. Mert sokszor a figura kulcsa nincs benne a könyvben” – fogalmazta a ma negyvenötödik születésnapját ünneplő Golden Globe-díjas kanadai színész, Ryan Gosling, akit többek között a Blue Valentine, a Plasztik szerelem, Az első ember, a Kaliforniai álom és a Szárnyas fejvadász 2049 című filmekben láthattunk.
Április 11-én történt
1987-ben ezen a napon halt meg Váradi Hédi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, aki a Madách, majd a Nemzeti Színház művészeként, megragadó játékstílusával drámai és vígjátéki szerepeket is kiválóan interpretált. Számos játék- és tévéfilmben szerepelt, de több népszerű mesefigura – például a Frédi és Béni Irmája vagy a Frakk, a macskák réme Szerénkéje – is az ő jellegzetes hangján szólal meg.
Február 1-jén történt
„Az ember, aki sohasem nevet” – így hívták a nevettetés egyik halhatatlanjának, a burleszk klasszikusának tartott Buster Keatont, aki 1966-ban ezen a napon hunyt el. A némafilmkorszak egyik legkiválóbb komikusát – aki színész, humorista, rendező, forgatókönyvíró és producer is volt – 1999-ben az Amerikai Filmintézet a klasszikus hollywoodi filmgyártás 21. legnagyobb férfi filmszínészeként rangsorolta.
December 7-én történt
1913. december 7-én született Szántó Piroska Kossuth-díjas festőművész. Kötődött a szentendrei művészélethez, ott alkotott nyaranta. Képzőművészi tevékenységének fontos és érdekes kiegészítői irodalmi értékű önéletrajzi könyvei, amelyekben életének fordulópontjairól vall és kortársainak állít emléket.
November 12-én történt
1955-ben ezen a napon hunyt el Hajós Alfréd építészmérnök, gyorsúszó, labdarúgó, labdarúgó-játékvezető, újságíró, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya. Az első magyar olimpiai bajnokként 1896-ban Athénban két gyorsúszószámot nyert, 1924-ben Párizsban stadiontervével lett második.
Széchenyi és egy szabadkőműves-páholy is hozzájárult a magyar sport korai sikereihez
Az idei párizsi olimpia nyitányáig sportolóink összesen 184 arany-, 158 ezüst- és 183 bronzérmet szereztek a nyári és téli olimpiákon. Hazánk már az első, 1896-os újkori olimpián is részt vett, ahol két első, egy második és három harmadik helyet szerzett. Sporttörténeti barangolás következik.
Ki tudta, hogy Hajós Alfréd művészeti olimpián is érmet szerzett?
1912 és 1948 között a nyári olimpiákhoz művészeti versenyek is kapcsolódtak, amelyeken ugyanúgy érmeket osztottak, mint a sportversenyeken.
Kétszer is előfordult olimpián, hogy mindhárom érmes magyar versenyző volt
Az első újkori olimpia első versenyszámának első szólított versenyzője magyar volt, Szokoly Alajos, aki aztán ebben a versenyszámban harmadik helyezést ért el. Az elmúlt 128 év alatt számtalan legenda született az olimpiákon, és rengeteg érdekesség színezte a játékok történetét.
November 12-én történt
1955-ben ezen a napon huny el Hajós Alfréd építészmérnök, gyorsúszó, labdarúgó, labdarúgó-játékvezető, újságíró, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya. Az első magyar olimpiai bajnokként 1896-ban Athénban két gyorsúszószámot nyert, 1924-ben Párizsban stadiontervével lett második.
A Népstadion velünk marad – 1953. augusztus 20-án adták át a Népi Stadiont
Bár nagy tömegeket befogadni képes stadion igénye már az újkori olimpiák kezdőpillanatában felmerült, majd 1913-ban ismét komolyan szóba került, a megvalósulásra végül 1953. augusztus 20-ig kellett várni. Az odáig vezető út azonban nem volt sem zökkenőmentes, sem rövid.