Ivánka Csaba
Június 4-én történt
„A színész rendkívül összetett ember. Sokféle én-gén rejtőzik benne, és szangvinikusabban, nagyobb lázzal, nagyobb hőfokon ég és él, mint a többi ember, hiszen foglalkozása folyton égést, folyton gondolkozást, földúsított érzelmi világot kíván tőle. Következésképpen kevésbé fegyelmezhető, rendszerezhető, kevésbé kollektivizálható. Akkor értékes, ha minél egyedibb, minél több én van benne” – fogalmazta az 1976. június 4-én elhunyt Jászai Mari- és posztumusz Kossuth-díjas színművész, a színészkirályként is emlegetett Latinovits Zoltán.
Április 17-én történt
„Mindig is úgy hittem, hogy mi, írók, nem a tehetségünk miatt lettünk írókká, hanem annál a szerencsétlen körülménynél fogva, hogy nem lehetünk mások, mint amik vagyunk, és hogy magányos munkánk se több viszonzást, se több előjogot nem érdemel, mint amennyit a suszter kap azért, hogy cipőt csinál” – vélte a 2014-ben ezen a napon elhunyt Gabriel García Márquez Nobel-díjas kolumbiai író.