MNMKK Országos Széchényi Könyvtár

Október 24-én történt

1948. október 24-én halt meg Lehár Ferenc, az egyik legnépszerűbb magyar operettszerző, összesen harmincegy operett – köztük A víg özvegy, a Luxemburg grófja, a Cigányszerelem és A mosoly országa – komponistája. Mivel Lehár Ferenc halálának napja és a másik nagy operettszerző, Kálmán Imre születésnapja egyaránt október 24., 2002 óta ezen a napon ünnepeljük a magyar operett napját.

Október 23-án történt

1956. október 23-án az egyetemisták békés tüntetésével kezdődött Budapesten az 1956-os forradalom és szabadságharc, Magyarország népének a sztálinista terror és a szovjet megszállás elleni küzdelme, a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye. Az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a köztársaság 1989. október 23-i kikiáltásának emlékére október 23-a Magyarország nemzeti ünnepe.

Október 22-én történt

„Minden felfedezés azért felfedezés, mert ellentétben áll az összes tudással... ma is úgy vagyok, ha valamit mondok és elvetik, akkor az nagyon jó, mert lehet, hogy az egy felfedezés, és ha valamit elfogadnak, akkor azon elszomorodok, mert úgy látszik, öregszem, és már semmi újat nem tudok mondani” – fogalmazta az 1986. október 22-én elhunyt Nobel- és Kossuth-díjas orvos, biokémikus, Szent-Györgyi Albert, az egyetlen magyar tudós, aki Magyarországon folytatott kutatásaiért részesült a legrangosabb tudományos elismerésben.

Október 21-én történt

„Az ember nem fejlődik folyamatosan, hanem van egy fölemelkedő szakasz, amelyben még nincs meg a tudás, de megvan az intuíció és a tehetség meg a szorgalom. És amikor megjön a tudás, inkább csak rácsodálkozik a saját korábbi teljesítményére” – fogalmazta az 1941. október 21-én született – és 2021-ben elhunyt – Kossuth-díjas rajzfilmrendező, Jankovics Marcell, akinek olyan emlékezetes alkotások fűződnek a nevéhez, mint a Fehérlófia, a Toldi, a János vitéz és az Ének a csodaszarvasról.

Október 20-án történt

A valóságban az élet minősége nem függ közvetlenül attól, hogy mink van vagy mit gondolnak rólunk mások. Ha van valaminek egyáltalán szerepe ebben, akkor annak, hogy mi hogyan érezzük magunkat és mit gondolunk arról, ami történik velünk. Hogy az életünket jobbá tegyük, az élményeinket kell jobbá tenni – fogalmazta a 2021. október 20-án elhunyt Széchenyi-díjas amerikai-magyar pszichológus, a flow-élmény koncepciójának megalkotója, Csíkszentmihályi Mihály.

Október 19-én történt

Ma ünnepli hetvennyolcadik születésnapját Bánsági Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, aki az elmúlt évtizedekben számos fővárosi és vidéki színház előadásaiban nyújtott emlékezetes alakítást, de a Bizalom, a Szenvedély, a Mephisto, a Hanussen, A rózsa énekei és a Szabadság, szerelem című filmekben is láthattuk. Lánya, Gáspár Kata szintén a színészi pályát választotta.

Középkori kincsek váltak hozzáférhetővé

A középkori Európa könyvkultúrájának különleges emlékei váltak bárki számára elérhetővé az Országos Széchényi Könyvtár digitálistartalom-szolgáltató felületén, a Copián. A nemzeti könyvtár mintegy 400 darab kódextöredéket tett közzé a Fragmenta Codicum adatbázisban. A töredékek digitális másolata és magyar, angol, valamint német nyelvű leírása most először vált szabadon kutathatóvá az online térben.

Október 17-én történt

„Ha azt mondod, te őszinte akarsz lenni a művedben, újfent hazudsz. Nem őszintének vagy hazugnak, jónak vagy rossznak kell lenni, hanem jó mondatokat kell írni. A jó mondat az olyan, amiben a hazugság és az őszinteség is egyaránt benne van. Adekvát. És nem tudod, miért az. A jó mondatokból meg legyen vers. Ha lehetséges” – fogalmazta a ma hatvanharmadik születésnapját ünneplő József Attila-díjas költő, író, újságíró, szerkesztő, Darvasi László.

Nemzeti emlékhellyé válhat a Magyar Nemzeti Levéltár

A budai Várnegyed nemzeti emlékhely részévé válhat a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) épülete – jelentette be Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója október 15-én Budapesten, Az országos levéltár tornya című kamarakiállítás megnyitóján.

Október 16-án történt

„Az emlékezés akár az álom: átkölti a dolgokat, fölnagyítja, kiszínezi, eltorzítja életünk eseményeit, vagy tündéri széppé varázsolja őket. Föltámasztja a holtakat, megöli az élőket, agyunknak valamely rejtélyes rekeszéből elővarázsol elfelejtett arcokat, érzéseket. Hangokat hallunk: zenét, dallamot, szavakat, soha el nem mondott vallomásokat, és sokszor feledteti velünk azt, ami valóban megtörtént” – fogalmazta az 1981. október 16-án elhunyt József Attila-díjas költő, író, Várnai Zseni.

Október 15-én történt

„Az igazán nagy színészek alázatosak. Ahhoz, hogy az ember ilyen hosszú ideig tűzvonalban lehessen, már kevés az ego, ahhoz nagyon kell szeretni és tisztelni azt, amivel éppen foglalkozik” – fogalmazta a ma hatvanhatodik születésnapját ünneplő Rudolf Péter. A Vígszínházat igazgató Kossuth-díjas színművész nevéhez számos filmszerep is fűződik, többek között a Cha-cha-cha, a Szerencsés Dániel, az Üvegtigris, az 1945 és az Egy szoknya, egy nadrág című mozikban nyújtott emlékezetes alakítást.

Október 13-án történt

Szindbád, Macskajáték, Liliomfi, Legato, Ballagó idő, Herkulesfürdői emlék, Égigérő fű – csak néhány film azok közül a mozik közül, amelyekben az 1907. október 13-án született Dajka Margit szerepelt. A komikus és drámai szerepeiben egyaránt felejthetetlen színésznő Kossuth-díjas, kiváló és érdemes művész volt, de sok más kitüntetése mellett a legnagyobb, hogy pályatársai nemcsak szerették, de tisztelték és zseniális művésznek tartották.

Október 12-én történt

„A tudomány olyan, mint a gyümölcsfa. Időbe telik, amíg leszedhetem a termését. Úgy nem lehet gyümölcsöt termelni, hogyha az egyik évben almát akarok, akkor almafát ültetek, ha a másik évben nem olyan nagy az érdeklődés az alma iránt, akkor kivágom az almafát. A tudományt távlatban kell nézni” – fogalmazta Oláh György magyar származású amerikai vegyészprofesszor, akinek 1994. október 12-én ítélték oda a kémiai Nobel-díjat.

Október 11-én történt

2001. október 11-én adták át a forgalomnak az Esztergomot és a szlovákiai Párkányt összekötő, újjáépített Mária Valéria hidat. A Feketeházy János tervezte, Mária Valéria főhercegnőről elnevezett 517,6 méter hosszú és 12,3 méter széles Duna-hidat eredetileg 1895 szeptemberében avatták fel, majd az első és a második világháborúban is felrobbantották.

Október 10-én történt

1963. október 10-én hunyt el Édith Piaf francia sanzonénekesnő, akinek olyan slágerek fűződtek a nevéhez, mint a Mylord, a Padam, padam, a Non, je ne regrette rien vagy a La vie en rose, és olyan későbbi sztárokat fedezett fel, mint Yves Montand, Gilbert Bécaud és Charles Aznavour. Életéről számos könyv, film és színdarab született, Olivier Dahan 2007-es Piaf című filmjének főszerepéért Marion Cotillard Oscar-díjat kapott.

Október 9-én történt

„Ha van szakma, ami nem a szabadságról szól, hát az a színészet! Legfeljebb akkor lehetsz szabad, amikor a rendező által megszabott kereteken belül már annyira tied a szerep, hogy mersz magadnak is megengedni olyan újításokat, amelyekkel még nem léped át a rendszer határait” – fogalmazta a ma negyvenegyedik születésnapját ünneplő Szabó Kimmel Tamás színművész, akit egyebek mellett a Made in Hungaria, a Pappa Pia, az 1945 és a Lefkovicsék gyászolnak című filmekben láthattunk.