MNMKK Országos Széchényi Könyvtár
Május 18-án történt
„Az ihlet nem old meg semmit, csak ad egy módszert, amit még ki kell munkálni. Ihletből írni nem lehet. Szavakból lehet írni, az ihlet pedig segít a rendezésben” – fogalmazta Lackfi János József Attila-, Prima Primissima és Magyarország Babérkoszorúja díjas költő, műfordító, aki a mai napon ünnepli ötvennegyedik születésnapját.
Május 17-én történt
1943-ban ezen a napon született Kóbor János, becenevén Mecky, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas énekes, a magyar rocktörténet egyik legjelentősebb és Európában legismertebb rockzenekara, az Omega frontembere. Az 1962-ben alakult formáció pályafutása során világszerte ötvenmillió albumot adott el, Magyarországon ötmillió eladott album után először ők kaptak gyémántlemezt.
Május 16-án történt
„Figyeljék a kezemet, mert csalok!” – ez volt minden idők egyik legnagyobb bűvésze, az 1911-ben ezen a napon született Rodolfo, azaz Gács Rezső legismertebb mondása. Rodolfo olyan komolyan vette a bűvészetet, hogy hetvenévesen is négy órát gyakorolt a tükör előtt. Rengeteg trükköt ismert, melyek közül – elmondása szerint – körülbelül ezret bármikor színpadképesen elő tudott adni.
Május 15-én történt
Ma ünnepli 72. születésnapját Mike Oldfield Grammy-díjas angol zeneszerző, multiinstrumentalista. A hazánkban is közkedvelt művész már 14 évesen folkduót alapított Sally nővérével, de a világsikert első szólóalbuma, a Tubular Bells hozta el számára 1973-ban, melyen több mint húsz hangszeren játszott. Azóta számtalan újabb albumot készített, többek között a Five Miles Out, az Ommadawn, az Amarok, a Heaven’s Open, a Crises és a The Songs of Distant Earth című lemezek fűződnek a nevéhez.
Május 14-én történt
1931-ben ezen a napon született Huszárik Zoltán Balázs Béla- és posztumusz Kossuth-díjas filmrendező, a fiatal filmművészek Balázs Béla Stúdiójának egyik alapítója. Az 1981-ben elhunyt művészt már első játékfilmje, a Krúdy Gyula világát megidéző Szindbád a kortárs filmművészet halhatatlanjai közé emelte, de utolsó mozija, a Csontváry is a magyar filmtörténet maradandó alkotásai közé tartozik.
Milyen kihívások előtt állnak a gyermek- és ifjúsági könyvtárak a digitalizáció korában?
Gyermek- és ifjúsági könyvtárak a digitális kor kihívásai közepette címmel rendezi meg a Könyvtárosok dolgozószobája könyvtárszakmai eseménysorozat tizedik rendezvényét az MNMKK OSZK Könyvtártudományi Szakkönyvtár május 13-án az OSZK-ban.
Május 13-án történt
„Aki fölmegy a színpadra, annak a személyisége azonnal pőrévé válik. A színészet ugyanis akár jó, akár silány, a lemeztelenedés művészete. Ott fenn mindenkiről minden kiderül” – így vélekedett a színművészetről az 1912-ben ezen a napon született Kossuth-díjas színész, rendező, színigazgató, Várkonyi Zoltán, akinek nevéhez többek között az Egri csillagok, A kőszívű ember fiai, az Egy magyar nábob, a Kárpáthy Zoltán és a Fekete gyémántok című filmek fűződnek.
Újabb vajdasági dokumentumok a nemzeti könyvtár adatbázisaiban
Folytatódik a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet (VMMI) és az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár (MNMKK OSZK) közös munkája, amely a vajdasági magyar kulturális örökség megőrzését és hozzáférhetővé tételét szolgálja. Rózsa Dávid, a magyar nemzeti könyvtár főigazgatója május 8-án, a VMMI Hagyomány és megújulás – a könyvtárak szerepe a 21. században című konferenciáján jelentette be, hogy újabb harmincegy folyóirat és iskolai értesítő összesen 15 ezer füzetének több mint 86 ezer oldalát digitalizálták és publikálták.
Május 12-én történt
1907-ben ezen a napon született Katharine Hepburn amerikai színésznő, a legtöbb Oscar-díjjal kitüntetett színművész. Tizenkét alkalommal jelölték a rangos elismerésre, ebből négyszer meg is nyerte az aranyszobrocskát. Az Oscar-díjakat a Morning Glory, Az aranytó, Az oroszlán télen és a Találd ki, ki jön vacsorára! című filmek főszerepéért kapta.
Május 11-én történt
1904-ben ezen a napon született Salvador Dalí katalán festőművész, a szürrealista festészet legismertebb képviselője, akinek alkotásaira a művészi fegyelem és a korlátlan képzelet ellentéte jellemző. Leghíresebb képei Az emlékezet állandósága, amelyen a legendás elfolyó órák láthatók, A lángoló zsiráf, a tigrisekkel és a póklábú elefánttal megfestett Látomás, illetve A polgárháború előérzete.
Május 10-én történt
„A szavakat sem elég megőrizni, a vetőmagra is kell mindig gondolni. Bizonyára ezért próbálok verseket írni. Szavakat csíráztatni” – fogalmazza a költészetről és az irodalomról az 1929-ben ezen a napon született Kányádi Sándor, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Prima Primissima díjas romániai magyar költő, író.
Május 9-én történt
„A valóság se nem szép, se nem csúf, se nem rossz, se nem jó, sőt, értelme sincs semmi, amíg mi művészek értelmet nem adunk neki, ihlettel, látomással, lelkünk teremtő erejével szépséget, igazságot és jóságot nem lehelünk belé” – fogalmaz a művészet és a valóság kapcsolatáról az 1912-ben ezen a napon született Kossuth- és József Attila-díjas író, Ottlik Géza, az Iskola a határon szerzője.
Május 8-án történt
2023-ban ezen a napon hunyt el Máthé Erzsi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, aki hivatásáról egyszer úgy nyilatkozott, hogy mindig csak a színészetnek élt, együtt akart élni a szerepekkel, a külvilág nem létezett számára. Alkati adottságai miatt – királynői tartás, zengő, mély orgánum – pályája kezdetétől sok klasszikus hősnő és kemény, nagyszájú, olykor kegyetlen nőalak megformálását bízták rá, de kiváló humorérzéke, karikírozóképessége a vígjátékokban is kitűnően érvényesült.
Május 7-én történt
„Mikor az ember legnagyobb akar lenni, akkor érzi leginkább semmiségét, s mikor legmagasabbra emelkedik, akkor látja a szédítő mélységet” – írja az 1776-ban ezen a napon született Berzsenyi Dániel, a „niklai remete”, akinek költészete a 19. század elején átmenetet képezett a klasszicista és a romantikus stílus között.
Május 6-án történt
Ma ünnepli hatvanharmadik születésnapját George Clooney kétszeres Oscar- és háromszoros Golden Globe-díjas amerikai filmszínész, producer és rendező. Az ír, német és angol felmenőkkel rendelkező művész a Vészhelyzetben című tévésorozat Ross doktoraként lopta be magát a nézők szívébe, majd olyan filmekben láthattuk, mint a Sivatagi cápák, a Viharzóna, a Michael Clayton, Az amerikai, a Solaris és a Gravitáció.
Május 5-én történt
Nyolcvanhárom évvel ezelőtt ezen a napon született Bujtor István Balázs Béla-díjas magyar színész, filmrendező, forgatókönyvíró, producer. A 2009-ben elhunyt művész olyan kitűnő filmekben játszott, mint a Talpuk alatt fütyül a szél, a Szemüvegesek és Az oroszlán ugrani készül, olyan tévésorozatokban láthattuk, mint a Bors, a Kántor és a Sándor Mátyás, mégis legtöbben talán A Pogány Madonna, a Csak semmi pánik és Az elvarázsolt dollár Ötvös Csöpijeként őrzik az emlékezetükben.