MNMKK Országos Széchényi Könyvtár
Augusztus 8-án történt
1981. augusztus 8-án hunyt el Hajnóczy Péter Füst Milán-díjas író, A halál kilovagolt Perzsiából és a Jézus menyasszonya szerzője, akinek legendájához önpusztító életmódja, alkoholizmusa és depressziója is hozzátartozott. Egy naplójegyzetében így vallott iszákosságáról: „Alkoholizmusom egyben sajátos világnézet is, politika és vallásos meggyőződés némi öngúnnyal fűszerezendő keveréke. Egyetlen őszintén átélt szenvedést ismerek, a részegséget, amelyet kétségbeesett könyörgéssel Jézusnak ajánlottam fel.”
Drakula magyar gyökerei tagadhatatlanok
Az 1990-ben megjelent első magyar Drakula-könyv olyan sikert aratott, hogy cancel culture indult ellene - a művet kivették az MNMKK OSZK állományából.
Augusztus 7-én történt
„Akármilyen nehéz élete volt is valakinek, ha belül nem csordul túl a méreg és a gonoszság, akkor tudnia kell, az élet maga a csoda. Lüktető bizsergés, ami a bogarakban, a fákban, bennünk ott motoz, és akárhogy csúsztunk, másztunk, bukdácsoltunk, ezt kell hogy érezzük. Káprázat” – fogalmazta a 2009. augusztus 7-én elhunyt Kossuth-díjas énekes, zeneszerző, előadóművész, Cseh Tamás, akinek olyan kitűnő lemezeket köszönhetünk, mint a Levél nővéremnek, a Műcsarnok, az Új dalok és a Mélyrepülés.
Augusztus 6-án történt
„Az üres tér sohasem elpocsékolt tér. Elpocsékolt az a tér, amiben sok művészi alkotás van” – állapította meg az 1928. augusztus 6-án született amerikai képzőművész, Andy Warhol, aki sikeres reklámrajzolói karrierje után tett szert világhírnévre mint festő és avantgárd filmkészítő. A pop art atyjának tekintett művész 1987-ben hunyt el.
Augusztus 5-én történt
„Vicces, miként gyűlölnek meg, ha sikeres vagy. Bár ne így lenne! Csodálatos lenne úgy élvezni a sikert, hogy az ember ne látná azokat a tekinteteket maga körül” – fogalmazta az 1962. augusztus 4-én elhunyt Golden Globe-díjas amerikai színésznő, fotómodell és énekesnő Marilyn Monroe, akit többek között a Van, aki forrón szereti, a Kallódó emberek és a Hogyan fogjunk milliomost? című filmekben láthattunk.
Így kezdte Babits – most bárki belenézhet a kézirataiba
Születésének 142. évfordulóján online hozzáférhetővé váltak Babits Mihály (1883–1941) pályakezdésének dokumentumai a nemzeti könyvtár Copia felületén.
Kicsi, színes és elfeledett számolócédula
Elbéné Mester Magdolnával beszélgettünk a hétköznapok papíremlékeiről, grafikai bravúrokról és arról, mit mesélnek ezek az apró cetlik a múltról.
Augusztus 1-jén történt
1948-ban ezen a napon adták át az újjáépített Margit hidat, amit 1944-ben, a második világháború során – Budapest többi Duna-hídjával együtt – felrobbantottak a Budára visszavonuló németek, hogy így akadályozzák meg a szovjet előrenyomulást.
Július 27-én történt
A Queen együttes 1986-ban ezen a napon lépett fel a Népstadionban. A koncert emlékezetes momentuma volt, hogy Freddy Mercury – tenyeréről olvasva a szöveget – elénekelte a Tavaszi szél vizet áraszt című népdalunkat.
Július 26-án történt
Gyémánt László 1935-ben ezen a napon született. A Kossuth-díjas festőművész, akinek rajzait már főiskolás korában Barcsay tanulmányaihoz hasonlították, az 1960-as évek elején fenegyereknek számított, aki nem illett a szocialista kultúrpolitikába. 1966-ban Bécsben lett volna kiállítása, megszerveztek egy találkozót számára Salvador Dalíval is, de nem kapott útlevelet. Két évvel később Aczél György személyesen tiltatta be a kiállítását az Eötvös-klubban. 1970-ben Londonba költözött, ahol politikai menedéket kért, 1973-ban Bécsbe települt, majd megkapta az osztrák állampolgárságot. Távollétében itthon két év négy hónap börtönbüntetésre ítélték.1982-ben hazatért, 1987-ben megalapította az Óbudai Festőiskolát. Nevezetesek híres dzsessz-, illetve rockzenészekről, színészekről és művésztársairól készített portréi.
Július 24-én történt
„A kicsit szembesítem a naggyal, a halászháló csomóit a csillagokkal, a piacot a halottas szobával, és most valóban mondjunk nagy szavakat: az életet a halállal, és még tovább: a halált a végtelennel” – így nyilatkozott a művészetéről az 1909. július 24-én született Károlyi Amy József Attila-díjas költő, Weöres Sándor felesége egy vele készült interjúban.
Július 23-án történt
2003. július 23-án hunyt el Cserháti Zsuzsa, a magyar poptörténet egyik legjobb hangú énekesnője. Az eredetileg balett-táncosnak készülő énekesnő előadói képességeit Szécsi Pál fedezte fel, az ország pedig az 1972-es Táncdalfesztiválon ismerte meg. Később olyan emlékezetes slágerek fűződtek a nevéhez, mint a Különös szilveszter, a Könnyű tavaszi szél, a Boldogság, gyere haza, az Édes kisfiam, illetve a Charlie-val közös Száguldás, Porsche, szerelem.
Július 22-én történt
„Ne arra törekedjünk, hogy mennél furcsábbá, komplikáltabbá torzítsuk a művet, hanem hogy mennél egyszerűbbé és hiánytalanabbá formáljuk” – vallotta Kassák Lajos Kossuth- és Baumgarten-díjas író, költő, műfordító, lapszerkesztő és képzőművész, a magyar avantgárd úttörője, aki 1967. július 22-én hunyt el.
Füvek és főzetek a Művészetek Völgyében
A forró nyár ellenére sem fogynak ki az izgalmas kulturális, szórakoztató és ismeretterjesztő rendezvényekből a honi múzeumok és kiállítóhelyek, így július negyedik hetében többek között folkfesztiválra, felolvasószínházba és a Művészetek Völgyébe invitáljuk olvasóinkat.
Július 21-én történt
Július 21-én ünnepli hetvennyolcadik születésnapját Lukács Sándor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész. A művész 1972 óta a Vígszínház tagja, de színpadi szerepei mellett olyan népszerű filmekben is láthattuk, mint a Mephisto, Az ügynökök a paradicsomba mennek és a Most vagy soha!. Többször volt Alain Delon szinkronhangja, 1985-ben pedig költőként is bemutatkozott, azóta már számos verseskötete megjelent.
Július 20-án történt
Július 20-án ünnepli hetvenharmadik születésnapját Bukta Imre Kossuth-díjas festő, grafikus, a kortárs magyar képzőművészet egyik legeredetibb alkotója, aki autodidakta módon került a pályára, és megteremtette a maga sajátos, úgynevezett mezőgazdasági művészetét. Témáit a mindennapi élet tárgyai és helyszínei adják, amelyek ábrázolására a legváltozatosabb eszközöket alkalmazza.