MNMKK Országos Széchényi Könyvtár
Február 20-án történt
Ma lenne ötvennyolc éves Kurt Cobain, a zenetörténet egyik legnagyobb hatású rockzenésze, az alternatív rock kilencvenes évekbeli megújulását nagyban előmozdító seattle-i Nirvana zenekar énekese, szövegírója és gitárosa. A mindössze huszonhét évet élt zenészlegendáról Brett Morgen készített filmet.
Február 19-én történt
Thomas Alva Edison fonográfja 1878-ban ezen a napon kapott szabadalmi oltalmat. A különféle harangjátékok, zenélődobozok, gépzongorák már korábban is képesek voltak hangokat visszaadni, de a fonográf megjelenéséig valós hangok rögzítésére és visszajátszására nem volt lehetőség.
Szabadon hozzáférhető a páratlan Jókai-hagyaték egy része
Szabadon elérhetőek a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ intézményeinek Jókaihoz kapcsolódó műtárgyai. Maga a kor elevenedik meg Jókainak a 19. századot csaknem kitöltő életidejét végigpásztázva.
Illusztris kapcsolati háló vagy skalpvadászat?
„Hol jártam pedig ezen könyvecskéből ki tanulhatod könnyen és kik mitsoda indulattal viseltettenek légyen hozzám…” – jellemzően ezzel a Melanchtontól kölcsönzött 16. századi ajánlással kezdődnek azok az emlékkönyvek, amelyeket a peregrinus diákok hazahoztak a külföldi tanulmányútjaikról.
Február 18-án történt
„Száz esztendővel ezelőtt mindenki ismerte Komáromban a Kacz-házat, amely a Vármegye ucca és a Csapó ucca között húzódó, hatalmas telken állott. A szomszédok néma háznak nevezték, mert bár két uccára is szolgált ajtaja, ablakai mind befelé, az árnyas kertre nyíltak. Valamikor, a vallásüldözés korában, buzgó protestánsok építették a Kacz-házat s itt tartották titkos istentiszteleteiket; azért rejtették úgy el, lombos ákácok és gyümölcsfák közé. Vármegyeházuccai kapuján még ott volt a kocogtató is, amelynek zördülése éles hanggal verte fel az udvart. A hosszú épület rézsút-kockás, farostélyzatú ablakai boltíves folyosó alól tekintettek elő” – írta az Est Hármaskönyve 1925. évfolyamának Jókai-különszámában. Ebben a házban született Jókai Mór 1825. február 18-án.
Mikszáth és Munkácsy is a nevét adta hozzá, pedig a monarchia PR-kiadványaként indult
Valódi tudományos értékű mű vagy politikai PR-kiadvány volt a közel két évtizedig kéthetente megjelenő, Jókai Mór szerkesztette Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben?
Február 17-én történt
Cserhalmi György, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas színész, érdemes művész 1948-ban ezen a napon született. Isten éltesse!
Február 16-án történt
2019-ben ezen a napon halt meg Bruno Ganz svájci színész. Bruno Ganz 19 éves korában lépett először kamera elé, később olyan filmekben játszott, mint A brazíliai fiúk, a Berlin felett az ég, A mandzsúriai jelölt, A felolvasó vagy Az amerikai barát. Kiemelkedő alakítása volt Oliver Hirschbiegel A bukás – Hitler utolsó napjai című filmjének főszerepe 2004-ben.
Február 15-én történt
Kr. e. 399-ben ezen a napon itta ki a méregpoharat tanítványai és kortársai szeme láttára Szókratész, a híres görög filozófus és tanító, akit az athéniak istentelenség vádjával ítéltek halálra, mivel azt állította, hogy a bálványok nem istenek, csak szobrok. A bölcs filozófus személye az elvek melletti kiállás örök példájává vált.
Február 14-én történt
1931-ben ezen a napon mutatták be a Drakula című filmet. A fekete-fehér amerikai horrorfilm Bram Stoker azonos című regényéből készült, Tod Browning rendezésében, Lugosi Béla főszereplésével. Drakula szerepének emlékezetes megformálása Lugosi Bélát világhírűvé, a klasszikus horrorfilmek sztárjává tette, egyike lett azoknak a magyaroknak, akik csillagot kaptak a Hollywoodi hírességek sétányán.
Február 13-án történt
1917-ben ezen a napon tartóztatták le kémkedés vádjával Párizsban Mata Harit, majd – bár nem voltak egyértelmű bizonyítékok arra, hogy a németeknek kémkedett – halálra ítélték és 1917. október 5-én kivégezték. A holland táncosnő személye alaposan megmozgatta a filmkészítők fantáziáját: 1920-ban Asta Nielsen, 1931-ben Greta Garbo, 1964-ben Jeanne Moreau, 1972-ben Gábor Zsazsa, 1985-ben pedig Sylvia Kristel főszereplésével forgattak filmet róla.
Voltam szeretve és voltam gyűlölve, mint talán senki más
Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából február 17. és 19. között tudományos és emlékkonferenciát rendeznek „Voltam szeretve és voltam gyűlölve, mint talán senki más.” Jókai Mór öröksége: a Jókai-hagyaték és a magyar irodalmi hagyomány címmel az MNMKK Országos Széchényi Könyvtárban.
Február 12-én történt
Görög sorstragédiára emlékeztető módon halt meg 1951-ben ezen a napon Bajor Gizi, a huszadik század színészlegendája. Orvos férje attól félve, hogy felesége súlyos beteg, neki és magának is halálos adag morfiuminjekciót adott be. A tragédia első évfordulóján – 1952. február 12-én – a színésznő egykori budai villájában, Gobbi Hilda kezdeményezésére megnyílt a Bajor Gizi Színészmúzeum.
Február 11-én történt
1926-ban ezen a napon született Leslie Nielsen. Az amerikai filmszínész dán és walesi szülők gyermekeként a kanadai Reginában született. Karrierje az ötvenes években indult, számos szerepben próbálta ki magát, de legemlékezetesebb alakítását a helyzetkomikumokban és képi poénokban bővelkedő Csupasz pisztoly című bűnügyi filmvígjáték-trilógia Frank Drebin hadnagyaként nyújtotta.
Február 10-én történt
1853-ban ezen a napon kezdődött meg a budai Váralagút építése. A munkálatok során hét és fél hónap alatt fúrták át a budai Várhegyet. A hegyet alkotó kemény kőzet felrobbantásához 800 mázsa lőport használtak fel, de az építőknek a Várhegy üregeiből megállíthatatlanul csordogáló vízzel szembeni védekezés is nagy kihívást jelentett. Az elkészült Váralagutat 1857. április 30-án adtak át a forgalomnak.
Február 9-én történt
Ma van a 2. magyar hadsereg pusztulásának emléknapja. A II. világháború egyik legnagyobb magyar katasztrófája volt a 2. magyar hadsereg pusztulása a Don-kanyarban. 1943 januárjában a szovjet hadsereg általános támadást indított. Ennek esett áldozatául a Voronyezs térségében harcoló 2. magyar hadsereg; negyvenezren vesztették életüket, hetvenezer katona került fogságba, akik közül szintén tízezrek pusztultak el. A rendszerváltás előtt nemigen lehetett megemlékezni a katonákról, akik mint a németekkel szövetséges haderő tagjai a Szovjetunió ellen harcoltak. Tragikus sorsuk, „feláldozásuk története” a magyar történelem egyik legszomorúbb fejezete.