MNMKK
A női lakosztályoktól a csigák titkos életéig
Ezen a héten egy 19. századi kastély női lakosztályába, az MTA jubileumi kiállítására, egy fiatal, de annál híresebb magyar festő kiállítására és két zenés estre invitáljuk olvasóinkat.
Mire jó a Kassák Kortárs Művészeti Díj?
Sasvári Edit művészettörténészt az idén már negyedik alkalommal kiosztott, új művek létrehozását támogató Kassák kortárs művészeti díj szellemiségéről és „működéséről” kérdeztük.
Augusztus 25-én történt
Ma ünnepli hatvanhetedik születésnapját Tim Burton amerikai filmrendező, forgatókönyvíró és producer, aki meséivel sajátos stílust alakított ki és olyan filmekkel ajándékozta meg a világot, melyek áthágták a műfaj íratlan szabályait. A kétszeres Daytime Emmy-díjas művésznek többek között az Ollókezű Edward, a Karácsonyi lidércnyomás, A halott menyasszony, valamint a Charlie és a csokigyár című filmeket köszönhetik a mozinézők.
Hetvenezer pillanat a 20. századból
Ács Irén (1924–2015) – születési nevén Haas Irén – fotóművész volt az első nagy adományozója a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának. Negyven év munkásságát, teljes életművét, csaknem hetvenezer negatívot, papír pozitív fényképet és színes diafelvételt ajándékozott az intézménynek. Neve a Magyar Nemzeti Múzeum nagy adományozóinak márványtábláján is szerepel.
Brúnó, a gyapjas mamut igazi sztár lett
Egy megáradt patak végzett vele, ma mégis ő fogad mindenkit a Mátra Múzeumban.
Augusztus 24-én történt
„Kinek szívében a haza nem él, az száműzöttnek tekintheti magát mindenhol, s lelkében üresség van, mit semmi tárgy, semmi érzet be nem tölt” – fogalmazta az 1838. augusztus 24-én elhunyt költő, politikus és nyelvújító, Kölcsey Ferenc, a Himnusz szerzője, a Kisfaludy Társaság alapító tagja, illetve a Magyar Tudós Társaság, majd Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja.
Arany János karosszéke nagykőrösi alkotói korszakának szimbóluma is
Egy angol polgári stílusú szék, amely tanúja volt Arany János a nyelv megőrzéséért és a magyar kultúráért végzett tanári és költői munkájának.
Augusztus 23-án történt
„Hiteles élet nélkül hiteles művészet sem lehetséges. Mondhatnám úgy is: a nagy művész törekszik arra, hogy halhatatlansága ne gúnyolhassa ki halandóságát” – fogalmazta az 1991. augusztus 23-án elhunyt Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, műfordító, Nemes Nagy Ágnes, aki költői munkássága mellett a magyar esszéirodalom kimagasló művelője is volt.
Vörös Béla nem akarta, hogy Picassóhoz hasonlítsák
Az esztergomi Balassa Bálint Múzeum október elejéig háromrészes kiállítássorozaton mutatja be Vörös Béla szobrászművész munkáit.
Augusztus 22-én történt
1918. augusztus 22-én született Benkő Gyula Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, az 1945 utáni magyar színjátszás jelentős alakja. Benkő Gyula több mint ötven évig volt a Vígszínház tagja, filmszerepei révén pedig országos ismertségre tett szert. A rádióhallgatók is jól ismerték, hiszen az ő hangján szólalt meg a Szabó család Bandija.
Augusztus 21-én történt
„Születési hiba következménye az adottság, hogy valaki átjön a színpadon. Nem tudom jól elmagyarázni, de ezt az égvilágon semmi sem képes pótolni annál, aki nem rendelkezik ezzel a hibával” – fogalmazta az 1908. augusztus 21-én született Kossuth-díjas színész, Feleki Kamill, aki többek között a Csodacsatár, a Gerolsteini kaland és az Uramisten című filmekben alakított emlékezeteset.
Augusztus 20-án történt
1943. augusztus 20-án született Halász Péter író, rendező, színész, aki az Egyetemi Színpadon kezdte művészeti tevékenységét, majd hazai, illetve a hetvenes évek közepétől nyugat-európai és amerikai alternatív színházi társulatokban tevékenykedett. A kilencvenes években tért vissza Magyarországra, ahol a rendezés mellett számos filmben is szerepelt, többek között a Sade márki élete, a Senkiföldje és a Simon mágus című mozikban láthattuk. A művész 2006-ban hunyt el.
Vándorkönyvkötő-családból jött, nyomdászdinasztiát alapított
Még nevük is a tót lakosság becéző „knyihár” (könyvkötő) megszólításából alakult Kner családnévvé.
Augusztus 19-én történt
„Mindenféle monoton munka megölné a lelkivilágomat. Ám soha sincs két egyforma koncertélmény, az ember percenként megújul. Úgy gondolom, az rossz, ha valakinek annyira rutinból megy a koncertezés, hogy gépiessé válik. Akkor sürgősen abba kell hagyni, mert ki fog égni. Engem az táplál, hogy örömet szerezhetek” – fogalmazta egy interjúban a ma hatvannyolcadik születésnapját ünneplő Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas népdalénekesnő, előadóművész, Sebestyén Márta.
Egy mind felett: így lett divat a művészi ékszer
Búvópatakszerűen létezett, s a Kádár-kor elvárásaival dacolva fejlődött a kortárs ékszerművészet, amely hosszú idő után, az elmúlt évtizedben kezdte csak elnyerni méltó társadalmi rangját Magyarországon.
Hova menjünk tűzijáték előtt és után?
Heti ajánlónkban többek között képzőművészeti és ipartörténeti kiállítás, könnyűzenei koncertek, a Mesterségek Ünnepe, valamint számos Szent István-napi program szerepel.