MNMKK
Arany János karosszéke nagykőrösi alkotói korszakának szimbóluma is
Egy angol polgári stílusú szék, amely tanúja volt Arany János a nyelv megőrzéséért és a magyar kultúráért végzett tanári és költői munkájának.
Augusztus 23-án történt
„Hiteles élet nélkül hiteles művészet sem lehetséges. Mondhatnám úgy is: a nagy művész törekszik arra, hogy halhatatlansága ne gúnyolhassa ki halandóságát” – fogalmazta az 1991. augusztus 23-án elhunyt Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, műfordító, Nemes Nagy Ágnes, aki költői munkássága mellett a magyar esszéirodalom kimagasló művelője is volt.
Vörös Béla nem akarta, hogy Picassóhoz hasonlítsák
Az esztergomi Balassa Bálint Múzeum október elejéig háromrészes kiállítássorozaton mutatja be Vörös Béla szobrászművész munkáit.
Augusztus 22-én történt
1918. augusztus 22-én született Benkő Gyula Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, az 1945 utáni magyar színjátszás jelentős alakja. Benkő Gyula több mint ötven évig volt a Vígszínház tagja, filmszerepei révén pedig országos ismertségre tett szert. A rádióhallgatók is jól ismerték, hiszen az ő hangján szólalt meg a Szabó család Bandija.
Augusztus 21-én történt
„Születési hiba következménye az adottság, hogy valaki átjön a színpadon. Nem tudom jól elmagyarázni, de ezt az égvilágon semmi sem képes pótolni annál, aki nem rendelkezik ezzel a hibával” – fogalmazta az 1908. augusztus 21-én született Kossuth-díjas színész, Feleki Kamill, aki többek között a Csodacsatár, a Gerolsteini kaland és az Uramisten című filmekben alakított emlékezeteset.
Augusztus 20-án történt
1943. augusztus 20-án született Halász Péter író, rendező, színész, aki az Egyetemi Színpadon kezdte művészeti tevékenységét, majd hazai, illetve a hetvenes évek közepétől nyugat-európai és amerikai alternatív színházi társulatokban tevékenykedett. A kilencvenes években tért vissza Magyarországra, ahol a rendezés mellett számos filmben is szerepelt, többek között a Sade márki élete, a Senkiföldje és a Simon mágus című mozikban láthattuk. A művész 2006-ban hunyt el.
Vándorkönyvkötő-családból jött, nyomdászdinasztiát alapított
Még nevük is a tót lakosság becéző „knyihár” (könyvkötő) megszólításából alakult Kner családnévvé.
Augusztus 19-én történt
„Mindenféle monoton munka megölné a lelkivilágomat. Ám soha sincs két egyforma koncertélmény, az ember percenként megújul. Úgy gondolom, az rossz, ha valakinek annyira rutinból megy a koncertezés, hogy gépiessé válik. Akkor sürgősen abba kell hagyni, mert ki fog égni. Engem az táplál, hogy örömet szerezhetek” – fogalmazta egy interjúban a ma hatvannyolcadik születésnapját ünneplő Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas népdalénekesnő, előadóművész, Sebestyén Márta.
Egy mind felett: így lett divat a művészi ékszer
Búvópatakszerűen létezett, s a Kádár-kor elvárásaival dacolva fejlődött a kortárs ékszerművészet, amely hosszú idő után, az elmúlt évtizedben kezdte csak elnyerni méltó társadalmi rangját Magyarországon.
Hova menjünk tűzijáték előtt és után?
Heti ajánlónkban többek között képzőművészeti és ipartörténeti kiállítás, könnyűzenei koncertek, a Mesterségek Ünnepe, valamint számos Szent István-napi program szerepel.
Augusztus 18-án történt
„Az ember magányosan születik, él, és hal meg” – állította az egy évvel ezelőtt ezen a napon elhunyt César-díjas francia színész, filmrendező, producer, Alain Delon. A francia világsztár az 1950-es évek végétől kezdett filmezni, nevéhez olyan mára klasszikussá vált alkotások fűződnek, mint a Rocco és fivérei, a Borsalino, A szamuráj, A ragyogó napfény, A medence, a Klein úr, A szicíliaiak klánja és az Egy zsaru bőréért.
Az egyéniség csak a stressz hevében képes tökéletesen kiformálódni
„Nem a stressz öl meg, hanem az, ahogyan reagálsz rá” – állította Selye János, a 20. század egyik legnagyobb hatású orvoskutatója, aki először írta le tudományosan a stressz tünetegyüttesét.
Augusztus 17-én történt
Egy évvel ezelőtt ezen a napon halt meg Novák Ferenc Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas koreográfus, rendező, etnográfus, a magyar néptánciskola és a folklór sajátos színházi megjelenítésének egyik megteremtője, akinek olyan emlékezetes alkotások fűződnek a nevéhez rendezőként, illetve koreográfusként, mint a Ludas Matyi, a János vitéz, A helység kalapácsa, a Kőműves Kelemen és az István, a király.
A könyv, amelyből kiderült, hogy nem körülöttünk forog a világ
Kopernikusz fő műve, Az égi pályák körforgásáról, a Napot tette a világ közepévé. A Nemzeti Múzeum Varázshatalom című kiállításán most testközelből is megnézhető.
Augusztus 16-án történt
1956. augusztus 16-án halt meg Lugosi Béla magyar–amerikai színész, aki Drakula, a vámpír alakjának megformálásával vált világhírűvé, a klasszikus horrorfilmek sztárjává, és aki a színpadon is elsőként alakította a vérszomjas erdélyi gróf szerepét. Bár a pályafutása során több mint száztíz filmet forgatott, a legmeghatározóbb szerepe még a túlvilágra is elkísérte, ugyanis kívánsága szerint Drakula jelmezében temették el.
A múzeum nem a kinyilatkoztatás, hanem a felfedezés tere
Egy „hagyományos” múzeumpedagógiai foglalkozásnak nem az az elsődleges célja, hogy hiteles információkat adjon át, hanem hogy valami perspektívaváltás történjen.