naptár
Szeptember 12-én történt
„Mihelyt megtanulnék élni, lemondanék az irodalomról. Meggyűlölném a fehér papírlapokat, melyek mint meszesgödör a halottat, naponta elnyelnek, testestül-lelkestül. Olvasni se olvasnék semmit, mert nem volna szükségem mások megszépített emlékezetére” – fogalmazta a 2016. szeptember 12-én elhunyt Kossuth nagydíjas, Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas költő, író, esszéista, Csoóri Sándor.
Szeptember 11-én történt
Ma ünnepli negyvennyolcadik születésnapját Varró Dániel József Attila-díjas költő, műfordító. Tizenkét évesen kezdett verselni, első önálló kötete, a Bögre Azúr 1999-ben jelent meg, azóta számos műfajban megmutatta már a tehetségét a hazai közönség előtt: versek, gyermekversek, színdarabok, valamint műfordítások fűződnek a nevéhez.
Szeptember 10-én történt
„Soha nem voltam hősnő típus. Egyébként a sikeres, mosolygós, egészséges fogsorú emberek számomra nem érdekesek. A sérülékenyebbek, akik bizonyos hibákkal együtt kell, hogy vállalják magukat, izgalmasabbak számomra” – fogalmazta Pogány Judit Kossuth-díjas színésznő, aki ma ünnepli nyolcvanegyedik születésnapját.
Szeptember 9-én történt
„Az egyszerűség csak az átélt bonyolultságból születhet. Az egyszerűség évtizedek alatt születik. Aki nem volt összetett, komplikált, alaktalan, sokszögű, sokízű, az nem lehet egyszerű, csak együgyű” – fogalmazta meg az 1931. szeptember 9-én született Latinovits Zoltán. A színészkirályként is emlegetett művész 1976-ban hunyt el, negyvennégy évesen.
Szeptember 8-án történt
2003 szeptember 8-án halt meg Leni Riefenstahl német filmrendező, a filmtechnika egyik megújítója. Riefenstahl rendezőként a Balázs Bélával közösen írt és rendezett Kék fény című filmmel debütált 1932-ben, majd a Harmadik Birodalom propagandafilmese lett. Ő rendezte többek között az 1934-es nürnbergi náci pártkongresszust megörökítő Az akarat diadala és az 1936-os ötkarikás játékokat bemutató A berlini olimpia című alkotást.
Szeptember 7-én történt
Ma ünnepli ötvenkettedik születésnapját Fullajtár Andrea Jászai Mari-díjas színművész, aki 1998-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, de már 1996 óta játszik a Katona József Színházban. A tragikus és komikus szerepekben egyaránt otthonosan mozgó színművészt többek között a Presszó, a Szent Iván Napja, A meztelen folyó és a Mélyen őrzött titkok című filmekben láthattuk.
Szeptember 6-án történt
„A jelennek játszom, nem a múltnak, és nem a jövőnek. Szerintem csak a jelen számít, s ha már az ember nincs jelen, akkor már semmi jelentősége az egésznek” – vallotta a 2021. szeptember 6-án elhunyt César-díjas francia színművész, producer, Jean-Paul Belmondo, akit olyan feledhetetlen filmekben láttunk, mint a Kifulladásig, Az áruló, A profi, a Borsalino, a Bolond Pierrot, A magányos zsaru és a Félelem a város felett.
Szeptember 5-én történt
„Minden nagy találmány, minden nagy mű annak az eredménye, hogy a gondolatok és a tettek felszabadulnak a rutin zsarnoksága alól” – állította az 1905-ben ezen a napon született Arthur Koestler magyar–angol író, újságíró, a Sötétség délben című regény szerzője. A sztálinizmus elleni megrendítő vádiratot Koestler részben a saját börtönélményeire, részben a Sztálin-korszak kirakatpereire alapozta.
Szeptember 4-én történt
„Az alkotó ember előtt végtelen a tér. De ha tudásunkat nem is használjuk fel feltétlenül újabb alkotásra, akkor is minden ismeret még gyönyörűbbé teszi előttünk a világot” – fogalmazta az 1979. szeptember 4-én elhunyt Öveges József Kossuth-díjas fizikus, piarista szerzetes, paptanár, a kísérletező fizikatanítás népszerűsítője.
Szeptember 3-án történt
Ma ünnepli hetvenkettedik születésnapját Jean-Pierre Jeunet BAFTA- és többszörös César-díjas francia filmrendező, forgatókönyvíró, akit a fantasztikumot és a valóságot sajátos, bizarr képi világban megragadó játékfilmjei – többek között a Delicatessen, az Elveszett gyerekek városa, az Amélie csodálatos élete és a Hosszú jegyesség – emeltek a francia filmművészet emblematikus alakjai közé.
Szeptember 2-án történt
1948. szeptember 2-án született Oszter Sándor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, akit többek között a Vígszínház, a Nemzeti Színház, illetve a Békéscsabai Jókai Színház előadásaiban láthattunk, és akinek a nagysikerű Rózsa Sándor című tévéfilmsorozat főszerepe tette országszerte ismertté a nevét. A 2021-ben elhunyt művész lánya, Oszter Alexandra szintén a színészi pályát választotta.
Szeptember 1-jén történt
„Az emberiség égető problémáinak megoldása mindig elmarad, mert kiderül, hogy a problémák hol nem égetőek, hol nem megoldhatóak, hol nem problémák” – vélekedett a Kossuth-díjas költő, író, műfordító, Faludy György, a Pokolbeli víg napjaim, Pokolbeli napjaim után, A Pokol tornácán és számtalan verseskötet szerzője, aki 2006. szeptember 1-jén hunyt el.
Augusztus 31-én történt
Ma ünnepli 76. születésnapját Richard Gere Golden Globe-díjas amerikai filmszínész. A politikai aktivistaként, Tibet függetlenségének támogatójaként is ismert művész a hetvenes években tűnt fel a filmvásznon, majd a nyolcvanas évek elején, az Amerikai dzsigoló főszerepének köszönhetően vált sztárrá. Később többek között a Legbelső félelem, az Ősz New Yorkban, a Micsoda nő!, a Chicago és a Brooklyn mélyén című filmekben alakított emlékezeteset.
Augusztus 30-án történt
2003. augusztus 30-án halt meg Charles Bronson litván származású amerikai színművész. A markáns megjelenésű Bronson eredetileg szénbányász volt, filmszínészként pedig főleg westernhősöket, rendőröket, katonákat és más kemény karaktereket alakított. Közel száz filmje közül a Volt egyszer egy vadnyugat, A hét mesterlövész, a Bosszúvágy, A piszkos tizenkettő és a Halál ötven órája a legismertebbek.
Augusztus 29-én történt
Ma ünnepli ötvenkilencedik születésnapját Tóth Ildikó Jászai Mari- és Prima Primissima díjas színésznő, akit többek között a Radnóti Miklós Színház, az Új Színház, a Thália Színház, a székesfehérvári Vörösmarty Színház és a tatabányai Jászai Mari Színház darabjaiban, valamint a Jadviga párnája, az Aurora Borealis – Északi fény és a Csocsó, avagy éljen május elseje! című filmekben láthattunk, láthatunk.
Augusztus 28-án történt
„Ma dühöng a celebvilág. A valamirevaló képességű emberek, a régi művészek a világ legszerényebb emberei voltak. Nem lehetett nekik előre köszönni, mindig megelőztek minket. Az, hogy most valamelyik celeb benne van egy műsorban, és ezért azt sem tudja, hogy üljön a nagyképűségtől, elképzelhetetlen lett volna régen. Minél nagyobb művész volt valaki, annál szerényebb volt” – fogalmazta a nyolcvanharmadik születésnapját ünneplő Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, Szilágyi Tibor.