naptár
Augusztus 7-én történt
„Akármilyen nehéz élete volt is valakinek, ha belül nem csordul túl a méreg és a gonoszság, akkor tudnia kell, az élet maga a csoda. Lüktető bizsergés, ami a bogarakban, a fákban, bennünk ott motoz, és akárhogy csúsztunk, másztunk, bukdácsoltunk, ezt kell hogy érezzük. Káprázat” – fogalmazta a 2009. augusztus 7-én elhunyt Kossuth-díjas énekes, zeneszerző, előadóművész, Cseh Tamás, akinek olyan kitűnő lemezeket köszönhetünk, mint a Levél nővéremnek, a Műcsarnok, az Új dalok és a Mélyrepülés.
Augusztus 6-án történt
„Az üres tér sohasem elpocsékolt tér. Elpocsékolt az a tér, amiben sok művészi alkotás van” – állapította meg az 1928. augusztus 6-án született amerikai képzőművész, Andy Warhol, aki sikeres reklámrajzolói karrierje után tett szert világhírnévre mint festő és avantgárd filmkészítő. A pop art atyjának tekintett művész 1987-ben hunyt el.
Augusztus 5-én történt
„Vicces, miként gyűlölnek meg, ha sikeres vagy. Bár ne így lenne! Csodálatos lenne úgy élvezni a sikert, hogy az ember ne látná azokat a tekinteteket maga körül” – fogalmazta az 1962. augusztus 4-én elhunyt Golden Globe-díjas amerikai színésznő, fotómodell és énekesnő Marilyn Monroe, akit többek között a Van, aki forrón szereti, a Kallódó emberek és a Hogyan fogjunk milliomost? című filmekben láthattunk.
Augusztus 4-én történt
Járt az ELTE jogi karára, dolgozott segédmunkásként, volt rádiószerelő tanonc is. A ma születésnapját ünneplő Korniss Péter végül 1961-ben tette le fényképész szakvizsgáját, hogy aztán a magyar fotográfia történetének egyik legnagyobb alakjává váljon és az első fotóművésszé, aki Kossuth-díjban részesült.
Augusztus 3-án történt
„Nekem mindig is az volt a művészeti hitvallásom, hogy nem kell tanulni semmit, hiszen már eleve minden tudás birtokában vagyunk. Azt úgy kell előadni, hogy maximálisan hiszel benne, és akkor jó lesz” – mesélte korábbi interjúnkban Wahorn András zenész-képzőművész, aki a mai napon ünnepli születésnapját.
Augusztus 2-án történt
„Mi, színészek nem a közönségnek, hanem saját magunknak játszunk. Olyanok vagyunk, mint a gyerek. S ha tetszik a játék, amit kitaláltunk és továbbadunk, az nagyon jó érzés” – vallotta Agárdy Gábor Kossuth-díjas színész, aki 1922-ben ezen a napon született.
Július 24-én történt
„A kicsit szembesítem a naggyal, a halászháló csomóit a csillagokkal, a piacot a halottas szobával, és most valóban mondjunk nagy szavakat: az életet a halállal, és még tovább: a halált a végtelennel” – így nyilatkozott a művészetéről az 1909. július 24-én született Károlyi Amy József Attila-díjas költő, Weöres Sándor felesége egy vele készült interjúban.
Július 23-án történt
2003. július 23-án hunyt el Cserháti Zsuzsa, a magyar poptörténet egyik legjobb hangú énekesnője. Az eredetileg balett-táncosnak készülő énekesnő előadói képességeit Szécsi Pál fedezte fel, az ország pedig az 1972-es Táncdalfesztiválon ismerte meg. Később olyan emlékezetes slágerek fűződtek a nevéhez, mint a Különös szilveszter, a Könnyű tavaszi szél, a Boldogság, gyere haza, az Édes kisfiam, illetve a Charlie-val közös Száguldás, Porsche, szerelem.
Július 22-én történt
„Ne arra törekedjünk, hogy mennél furcsábbá, komplikáltabbá torzítsuk a művet, hanem hogy mennél egyszerűbbé és hiánytalanabbá formáljuk” – vallotta Kassák Lajos Kossuth- és Baumgarten-díjas író, költő, műfordító, lapszerkesztő és képzőművész, a magyar avantgárd úttörője, aki 1967. július 22-én hunyt el.
Július 21-én történt
Július 21-én ünnepli hetvennyolcadik születésnapját Lukács Sándor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész. A művész 1972 óta a Vígszínház tagja, de színpadi szerepei mellett olyan népszerű filmekben is láthattuk, mint a Mephisto, Az ügynökök a paradicsomba mennek és a Most vagy soha!. Többször volt Alain Delon szinkronhangja, 1985-ben pedig költőként is bemutatkozott, azóta már számos verseskötete megjelent.
Július 20-án történt
Július 20-án ünnepli hetvenharmadik születésnapját Bukta Imre Kossuth-díjas festő, grafikus, a kortárs magyar képzőművészet egyik legeredetibb alkotója, aki autodidakta módon került a pályára, és megteremtette a maga sajátos, úgynevezett mezőgazdasági művészetét. Témáit a mindennapi élet tárgyai és helyszínei adják, amelyek ábrázolására a legváltozatosabb eszközöket alkalmazza.
Július 19-én történt
„A zene közkincs, mindenki kicsit ért hozzá, így csak azzal lehet kitűnni, ha valaki alaposan kitanulja az elméleti részt is a hangszerjáték mellett. Emellett párhuzamosan valamilyen humán tárggyal is foglalkozni kell főiskolán vagy egyetemen. Azt mondanám, hogy nem szabad úgy ráállni a zenére, hogy én csak abból akarok boldogulni. Ahhoz kicsi az ország és a zenei piac is” – állította Somló Tamás, az LGT 2016. július 19-én elhunyt zenésze, énekese, zeneszerzője.
Július 18-án történt
2013. július 18-án halt meg Halmos Béla Széchenyi-díjas előadóművész, népzenekutató, a Sebő együttes egyik alapító tagja, a magyarországi hangszeres népzenei és táncházmozgalom egyik elindítója, akinek kiemelkedő szerepe volt abban, hogy 2011-ben a magyar táncházmódszer felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára.
Július 17-én történt
„A sorsomban semmit nem érzek feleslegesnek. Mindent adománynak tartok, mert így mindent feloldhattam-felmutathattam a művészet segítségével” – fogalmazta az 1914. július 17-én született Tolnay Klári. A kétszeres Kossuth-díjas színésznőt többek között a Macskajáték, az Adáshiba és a Ványa bácsi című színdarabban, illetve a Pacsirta, a Rokonok és a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című filmben láthattunk.
Július 16-án történt
1911. július 16-án született Ginger Rogers Oscar-díjas amerikai filmszínésznő, táncosnő. Ginger Rogers tizennégy éves korában lépett fel először táncosként, és hamarosan a New York-i Broadwayn is bemutatkozott. Első rövid filmszerepét 1929-ben alakította, majd 1933-ban a Flying Down to Rio című zenés filmben együtt játszott Fred Astaire-rel, akivel a filmtörténet leghíresebb táncospárjává váltak.
Július 15-én történt
Ma ünnepli nyolcvannegyedik születésnapját Drahota Andrea Jászai Mari-díjas színésznő, akit többek között a szolnoki Szigligeti Színház, a Thália Színház, a Nemzeti Színház, a Pesti Magyar Színház és a székesfehérvári Vörösmarty Színház előadásaiban, illetve a Sodrásban, a Fényes szelek, a Csontváry, A szeleburdi család, valamint a Csend és kiáltás című filmekben láthatott a közönség.