naptár
November 4-én történt
November 4-ét, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóját a magyar kormány 2013-ban hivatalosan is nemzeti gyásznappá nyilvánította.
November 2-án történt
November 2-án, halottak napján az elhunytakra emlékeznek világszerte. Az eredetileg keresztény ünnep mára túlnőtt az egyházi kereteken, ezen a napon gyertyákat, mécseseket gyújtunk elhunyt szeretteink emlékére.
November 1-jén történt
1923. november 1-jén született Varga Imre, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Prima Primissima díjas magyar szobrászművész, hazánk egyik legismertebb szobrásza, akinek több mint háromszáz köztéri szobra látható világszerte.
Október 31-én történt
Ma van a reformáció napja annak emlékére, hogy a hagyomány szerint 1517-ben ezen a napon függesztette ki Luther Márton német Ágoston-rendi szerzetes a wittenbergi vártemplom ajtajára a bűnbocsátó levelek árusításával kapcsolatos 95 tételét.
Október 30-án történt
1995-ben ezen a napon adták át Budapest hetedik közúti hídját, amelyet 2011-ig Lágymányosi hídnak hívtak, azóta a Rákóczi híd nevet viseli. A 494,8 méter hosszú, 30,6 méter széles híd pesti hídfőjétől északra épült fel 2002-ben a Nemzeti Színház új épülete, 2005-ben pedig a Művészetek Palotája.
Október 29-én történt
1980-ban ezen a napon avatták fel az ország első nyugat-európai stílusban épített bevásárlóközpontját, a Sugár Áruházat a budapesti Örs vezér terén. A szocialista plázában a Csemege, a Keravill, a Vasedény és a Szivárvány üzletlánc mellett tizenöt szaküzlet és tizennégy szolgáltató volt jelen.
Október 28-án történt
1877-ben ezen a napon adták át a forgalomnak a mai Nyugati pályaudvart, melynek vasszerkezete a maga korában technikai bravúrnak számított. A pályaudvar a Nyugati nevet 1891-ben kapta, ahogyan ettől az időponttól kezdve nevezzük a Keleti pályaudvart is Keletinek.
Október 27-én történt
1759-ben ezen a napon született Kazinczy Ferenc író, költő, akadémikus, a nyelvújítás vezéralakja, aki nyelvújítói és irodalomszervezői tevékenységével a reformkor előtti évtizedekben a nemzeti felemelkedés és önállósulás ügyét szolgálta.
Október 26-án történt
1879-ben ezen a napon született Fedák Sári színésznő, énekesnő, primadonna, a neves író, Molnár Ferenc második felesége. Az egyik legismertebb és legsikeresebb magyar előadóművész 1900-ban a Magyar Színházban kezdte meg pályáját, majd számos magyar és külföldi színházban fellépett.
Október 25-én történt
1896-ban ezen a napon avatták fel az Iparművészeti Múzeumot I. Ferenc József és II. Vilmos német császár jelenlétében, a millenniumi ünnepségsorozat záróeseményeként. A nagyközönség számára az épület csak egy év múlva, a belsőépítészeti munkák befejezését követően nyitott meg.
Október 24-én történt
1930-ban ezen a napon szentelték fel a szegedi fogadalmi templomot, amelynek építését az 1879-es nagy szegedi árvíz után, az újabb pusztító árvizektől való megmenekülésért fogadalomból, 1880. november 28-án határozták el a szegedi városatyák.
Október 23-án történt
1956. október 23-án a Műegyetemen nem volt rendes tanítás. Délutánra a hallgatóság tüntetését végül a pártvezetőség az utolsó pillanatban engedélyezte. A Műegyetem udvaráról a Bem-szoborhoz induló felvonuláshoz egyre többen csatlakoztak, a hallgatók némán, jelszavak nélkül vonultak.
Október 22-én történt
1883-ban ezen a napon nyílt meg New Yorkban a Metropolitan Opera, a világ egyik legismertebb operaháza. Első előadásán – háromévi előkészület után – Gounod Faustja hangzott fel. A Met sikere azóta is töretlen, bár az anyagilag kudarcos első évad után erre nem sokan gondoltak volna.
Október 21-én történt
1833-ban ezen a napon született Alfred Nobel svéd kémikus és gyáros, a Nobel-díj megalapítója, aki végrendeletében úgy határozott, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a fizika, a kémia, a fiziológia és az orvostudomány, továbbá az irodalom legjobbjai, valamint az a személy, aki a békéért tett erőfeszítéseivel a díjat kiérdemli.
Október 20-án történt
1554-ben ezen a napon született Balassi Bálint költő, drámaíró, a magyar nyelvű reneszánsz költészet legnagyobb alakja. Főúri családban nevelkedett, több európai egyetemen is tanult, felnőttként kora egyik legműveltebb emberének számított: a magyaron kívül nyolc nyelven írt, olvasott és beszélt. Részt vett a törökök elleni harcokban, Esztergom ostrománál halt meg, 39 éves korában.
Október 19-én történt
1846-ban Pesten ezen a napon nyílt meg a legendás István Főherceg Szálloda. 1848-ban e szállodában működött az igazságügyi, ipari, kereskedelmi és földművelésügyi minisztérium, emellett a honvédhadsereg toborzása. Itt jelentkezett Petőfi Sándor is.