naptár
Július 12-én történt
„Semmi különöst nem tartok a költészetemről. Valójában nem is nagyon értek az ilyesmihez” – állította magáról az 1904-ben ezen a napon született Pablo Neruda. A szakma és a közvélemény másként vélekedett, ezt többek között a chilei költő irodalmi Nobel-díja bizonyítja.
Július 11-én történt
„Fogalmam sem volt, hogy mi akarok lenni. Kényszermegoldásként választottam volna a tanári pályát, és gondoltam arra, hogy magyartanár leszek. Aztán tizenhét éves koromban jött az ötlet. Egy nagyon jó ismerősömmel elkezdtünk arról beszélni, hogy jó lenne színészkedni. Az is nagy lökést adott, hogy szinte gyerekkorom óta játszom. A közönséget mindig falubéliek alkották, akik ? más szórakozás hiányában ? összejártak egymáshoz beszélgetni, és amikor kifogytak a pletykából, akkor mondták mindig: Imi, mondj egy verset! Ők voltak az én első közönségem, ott éreztem meg először azt a borzongást, azt a lámpalázat, amelyet ma is érzek még minden fellépés előtt” – idézte fel lapunknak néhány éve pályájának kezdetét Csuja Imre színművész, aki ma ünnepli születésnapját.
Július 10-én történt
Noha Ivan Passert kirúgták az egyetemről, ez nem akadályozta meg abban, hogy szenvedélyének, a filmezésnek szentelje az életét. Az 1933-ban ezen a napon született cseh forgatókönyvíró olyan filmeken dolgozott pályája során, mint a Miloš Forman rendezte Egy szöszi szerelme és a Tűz van, babám!.
Július 9-én történt
Háromszáz alkalommal énekelte a Carmen főszerepét, és pályája során olyan partnerei voltak, mint Montserrat Caballé vagy Mario del Monaco. 1933-ban ezen a napon született Komlóssy Erzsébet Kossuth-díjas operaénekesnő, aki egész életében küzdött a lámpalázzal.
Július 8-án történt
Ma ünnepli 96. születésnapját Kassai Ilona színművész, aki kiskorától fogva primadonna akart lenni, végül azonban drámai színésznőként vált híressé. Sokáig ő volt a legfiatalabb Kossuth-díjas színésznő: a díj átvételekor még nem volt 35 éves.
Július 7-én történt
„Nincs rossz zenekar, csak rossz karmester” – válaszolta Gustav Mahler, mikor a New York-i Metropolitan Operába érkeztekor figyelmeztették az együttes a bécsinél alacsonyabb színvonalára. A cseh zeneszerző és karmester 1860-ban ezen a napon született.
Július 6-án történt
„Minek nekem láb, ha a szárnyaimmal repülni tudok?” 1907-ben ezen a napon született Frida Kahlo mexikói festőművész. Megrendítő képeivel és különleges személyiségével mára valóságos ikonná vált, akinek sűrű szemöldök keretezte arca bögréken, táskákon és ruhákon köszön vissza nap mint nap.
Július 5-én történt
„Amit a közönség kifogásol, azt műveld: az vagy Te.” 1889-ben ezen a napon született a művészetek francia polihisztora, Jean Cocteau. A 20. század kiemelkedően sokszínű alkotója nemcsak írt, de festett, rendezett, sőt színészként is kipróbálta magát.
Július 4-én történt
Ezen a napon élte át a magyar nemzet újkori történelmének egyik legemlékezetesebb csalódását, amiről azóta regények, novellák, zenés színdarabok és filmek születtek. Nem háborúról – és politikáról is csak áttételesen – volt szó, hanem olyasmiről, ami a mai napig képes megmozgatni, lázba hozni vagy letargiába sodorni a magyarok százezreit, mégpedig a fociról. Sokan egyenesen az 1956-os forradalom kiváltó okai közé sorolják azt a szomorú tényt, hogy 1954-ben Bernben a svájci világbajnokság döntőjében az Aranycsapat 3-2-re kikapott a Német Szövetségi Köztársaság válogatottjától.
Július 3-án történt
Ha Franz Kafkán múlik, ma nem ismerjük az abszurd irodalom legkiválóbb alkotásait: az ezen a napon született író halála előtt arra kérte Max Brodot, égesse el írásait. Barátja szerencsére épp ennek ellenkezőjét tette, és sorban kiadta az Amerika, A per és A kastély című regényeket.
Július 2-án történt
1936-ban ezen a napon született a Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas, Karinthy-gyűrűs magyar humorista, előadóművész, színművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a magyar kabaré történetének egyik leghíresebb és legtöbbet emlegetett alakja, Hofi Géza.
Július 1-jén történt
Ma van az építészet világnapja. 2000-ben ezen a napon adták át a svéd és a dán fővárost összekötő Öresund hidat, anely a világ leghosszabb, autó- és vasútforgalmat is bonyolító, magában álló hídja.
Június 30-án történt
A Szabó család folytatásos rádiójáték első adása 1959-ben ezen a napon hangzott el. Egy angyalföldi család életéről szólt, a cselekményt a hallgatók egy része valóságos történésnek képzelte, a szereplőket sokan élő személynek hitték, mivel a színészek nevét az alkotók csak a századik adás után tették közzé. A legemlékezetesebb főszereplők mások kellett Szabó Ernő, Rajz János, Gobbi Hilda, Benkő Gyula és Zenthe Ferenc. A hangjátéksorozat négy évtizeden keresztül a Magyar Rádió toplistájának élén állt.
Június 29-én történt
„Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan” – figyelmeztet A kis herceg című regény, az 1900-ban ezen a napon született Antoine de Saint-Exupéry leghíresebb műve. A francia író pilóta is volt, erről a szóban forgó szöveg egy szereplője emlékezik meg.
Június 28-án történt
„Ó, uram, önnek tudnia kell, hogy az élet tele van végtelenül abszurd helyzetekkel, amelyeknek gyalázatos módon még arra sincs szükségük, hogy valószerűnek hassanak, hiszen igazak.” Az idézet a Hat szerep keres egy szerzőt című drámából származik, amely az 1867-ben ezen a napon született Luigi Pirandello egyik leghíresebb műve.
Június 27-én történt
Szent László királyt a legendák kegyes lovagkirályként mutatják be, mint a késő lovagkori lovagi eszmény megtestesítőjét, kivételes fizikuma miatt nevezik az „Isten atlétájának” is. Nevéhez fűződik a magántulajdon védelmének megszilárdítása, Horvátország elfoglalása, a kunok és a besenyők legyőzése. Több, a mai napig is fennmaradt ereklye és tárgyi emlék köthető hozz, köztük a győri bazilikában található Szent László-herma és jobbja, amelyet a dubrovniki ferences kolostorban őriznek.