naptár
Április 21-én történt
1931-ben ezen a napon költözött a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár jelenlegi épületébe. A volt Wenckheim-palota. Az épület azonban ennél sokkal régebbi: 1889-ben húzták föl az akkoriban palotanegyeddé váló pesti külvárosban.
Április 20-án történt
1893-ban ezen a napon született Joan Miró katalán festő, grafikus, szobrász és keramikus, aki meg akarta gyilkolni a festészetet. Az erőszakosnak ható kijelentés a művész alkotói útkeresésének, kísérletezésének lenyomata.
Április 16-án történt
Három éve ezen a napon hunyt el Törőcsik Mari, aki körhintán hódította meg az országot, díjat nyert a cannes-i filmfesztiválon, mindeközben pedig – a teljesség igénye nélkül – Shakespeare, Ibsen és Brecht drámáiban tűnt fel a színpadon.
Április 15-én történt
2019-ben ezen a napon gyulladt ki a párizsi Notre-Dame-székesegyház, aminek következtében odaveszett a teljes tetőszerkezet. A nap híres szülöttei közé tartozik Leonardo da Vinci polihisztor, az idén kilencvenéves Bodrogi Gyula, valamint Emma Thompson színésznő.
Április 14-én történt
„Bizonyos szint fölött nem süllyednék bizonyos szint alá” – írta a Termelési-regényben az 1950-ben ezen a napon született Esterházy Péter. Habár az idézet a köztudatban kissé eltorzítva él, és sokan talán nem is tudják, kitől származik, mégis jól példázza a Kossuth-díjas költő munkásságának hatását.
Április 13-án történt
Legyen szó háborúellenes musicalről, alternatív Mozart-képről vagy egy tűzoltóbál Oscar-jelölt ábrázolásáról, Miloš Forman megállja a helyét. A 2018-ban ezen a napon elhunyt cseh–amerikai rendezőnek többek között olyan kultfilmeket köszönhetünk, mint a Hair, az Amadeus vagy a Tűz van, babám!.
Április 12-én történt
Az 1952-ben ezen a napon született Oszvald Marika esetében a kor valóban csak egy szám: az operettprimadonna színpadi jelenlétére ma is fiatalokat meghazudtoló elevenség jellemző. Nincs olyan tempós tánc vagy akrobatikus elem, amely kifogna rajta.
Április 9-én történt
Pap Vera eredetileg bohóc szeretett volna lenni. Végül színésznő lett, nem is akármilyen. A 2015-ben ezen a napon elhunyt művész így nyilatkozott mesterségéről: „Az ember attól színész, hogy keresi azokat a lehetőségeket, amikor kijátszhatja magából a lelkét.”
Április 8-án történt
Az 1973-ban ezen a napon elhunyt Pablo Picasso képeinek talán legnyilvánvalóbb jellemzője, hogy ábrázolásmódjuknak nem sok köze van a valósághoz. Ezt a festőzseni is jól tudta, s így nyilatkozott: „A tárgyakat úgy festem le, ahogy elgondolom őket, nem ahogy látom.”
Április 7-én történt
Három éve ezen a napon hunyt el Szomjas György rendező, a Balázs Béla Stúdió egyik alapítója, aki formabontó alkotásaival a magyar filmtörténet megkerülhetetlen alakja lett. Legismertebb darabjai a Kopaszkutya, a Roncsfilm és a Talpuk alatt fütyül a szél.
Április 6-án történt
„Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.” 1943-ban ezen a napon jelent meg Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg című regényének első angol nyelvű kiadása. A nagy hatású történet az összetartozásról mesél, illetve arról, hogyan érdemes élni.
Április 2-án történt
1936-ban ezen a napon született Csukás István költő, író, aki elsősorban gyerekmeséivel lopta be magát szívünkbe. Nélküle nem ismernénk Süsüt, a sárkányt, a nagy ho-ho-ho-horgászt, de Sün Balázst és Pom pomot sem.
Április 1-jén történt
„Az optimizmus az emberiség ópiuma! Az egészséges lélek ostobaságtól bűzlik.” Az idézet az 1929-ben ezen a napon született Milan Kunderától származik. A tavaly nyáron elhunyt cseh író az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb szerzője volt, ezt többek között A lét elviselhetetlen könnyűsége című regényének köszönheti.
Március 31-én történt
2016-ban ezen a napon halt meg egyetlen irodalmi Nobel-díjasunk, Kertész Imre. Sorstalanság című regényében elszakadt a hagyományos, tragikus alaphangú holokausztnarratívától, és a múlt századi történelem egyik legsötétebb foltjának egyedülálló feldolgozását nyújtotta.
Március 30-án történt
„A szabályszerűség aszfaltozott út: kényelmes járni rajta, de egy virág sem nő rajta” – tartotta Vincent Van Gogh holland festő, akinek neve mára szinte márkává vált. Az ezen a napon született posztimpresszionista zseninek szentelt immerzív kiállítás idén érkezett Budapestre.
Március 26-án történt
„Sakkozó törökével” bolonddá tette a fél világot – 1804-ben ezen a napon hunyt el Kempelen Farkas tudós és feltaláló, az egyik utolsó polihisztor. Nemcsak sakkautomatája, de beszélőgépe miatt is emlékezünk rá, melynek élethű és működő mása a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen látható.