naptár
Április 14-én történt
„Bizonyos szint fölött nem süllyednék bizonyos szint alá” – írta a Termelési-regényben az 1950-ben ezen a napon született Esterházy Péter. Habár az idézet a köztudatban kissé eltorzítva él, és sokan talán nem is tudják, kitől származik, mégis jól példázza a Kossuth-díjas költő munkásságának hatását.
Április 13-án történt
Legyen szó háborúellenes musicalről, alternatív Mozart-képről vagy egy tűzoltóbál Oscar-jelölt ábrázolásáról, Miloš Forman megállja a helyét. A 2018-ban ezen a napon elhunyt cseh–amerikai rendezőnek többek között olyan kultfilmeket köszönhetünk, mint a Hair, az Amadeus vagy a Tűz van, babám!.
Április 12-én történt
Az 1952-ben ezen a napon született Oszvald Marika esetében a kor valóban csak egy szám: az operettprimadonna színpadi jelenlétére ma is fiatalokat meghazudtoló elevenség jellemző. Nincs olyan tempós tánc vagy akrobatikus elem, amely kifogna rajta.
Április 9-én történt
Pap Vera eredetileg bohóc szeretett volna lenni. Végül színésznő lett, nem is akármilyen. A 2015-ben ezen a napon elhunyt művész így nyilatkozott mesterségéről: „Az ember attól színész, hogy keresi azokat a lehetőségeket, amikor kijátszhatja magából a lelkét.”
Április 8-án történt
Az 1973-ban ezen a napon elhunyt Pablo Picasso képeinek talán legnyilvánvalóbb jellemzője, hogy ábrázolásmódjuknak nem sok köze van a valósághoz. Ezt a festőzseni is jól tudta, s így nyilatkozott: „A tárgyakat úgy festem le, ahogy elgondolom őket, nem ahogy látom.”
Április 7-én történt
Három éve ezen a napon hunyt el Szomjas György rendező, a Balázs Béla Stúdió egyik alapítója, aki formabontó alkotásaival a magyar filmtörténet megkerülhetetlen alakja lett. Legismertebb darabjai a Kopaszkutya, a Roncsfilm és a Talpuk alatt fütyül a szél.
Április 6-án történt
„Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.” 1943-ban ezen a napon jelent meg Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg című regényének első angol nyelvű kiadása. A nagy hatású történet az összetartozásról mesél, illetve arról, hogyan érdemes élni.
Április 2-án történt
1936-ban ezen a napon született Csukás István költő, író, aki elsősorban gyerekmeséivel lopta be magát szívünkbe. Nélküle nem ismernénk Süsüt, a sárkányt, a nagy ho-ho-ho-horgászt, de Sün Balázst és Pom pomot sem.
Április 1-jén történt
„Az optimizmus az emberiség ópiuma! Az egészséges lélek ostobaságtól bűzlik.” Az idézet az 1929-ben ezen a napon született Milan Kunderától származik. A tavaly nyáron elhunyt cseh író az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb szerzője volt, ezt többek között A lét elviselhetetlen könnyűsége című regényének köszönheti.
Március 31-én történt
2016-ban ezen a napon halt meg egyetlen irodalmi Nobel-díjasunk, Kertész Imre. Sorstalanság című regényében elszakadt a hagyományos, tragikus alaphangú holokausztnarratívától, és a múlt századi történelem egyik legsötétebb foltjának egyedülálló feldolgozását nyújtotta.
Március 30-án történt
„A szabályszerűség aszfaltozott út: kényelmes járni rajta, de egy virág sem nő rajta” – tartotta Vincent Van Gogh holland festő, akinek neve mára szinte márkává vált. Az ezen a napon született posztimpresszionista zseninek szentelt immerzív kiállítás idén érkezett Budapestre.
Március 26-án történt
„Sakkozó törökével” bolonddá tette a fél világot – 1804-ben ezen a napon hunyt el Kempelen Farkas tudós és feltaláló, az egyik utolsó polihisztor. Nemcsak sakkautomatája, de beszélőgépe miatt is emlékezünk rá, melynek élethű és működő mása a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen látható.
Március 25-én történt
1442-ben ezen a napon Hunyadi János a szebeni csatában legyőzte a törököket. A törökverő hadvezér életét Kemény Simon mentette meg, aki Hunyadi páncéljában harcolt, és le is vágták az oszmánok.
Március 24-én történt
A Madách Színház 1961-ben ezen a napon nyílt meg. A március 24-i előadás Brecht A kaukázusi krétakör című drámája volt Ádám Ottó rendezésében, Psota Irénnel, Pécsi Sándorral, Gábor Miklóssal és Váradi Hédivel a főszerepben.
Március 23-án történt
1910-ben ezen a napon született Kuroszava Akira világhírű rendező. Oscar-díjas műve, A vihar kapujában – mely érzékeny alkotás az igazság és az emlékezés viszonylagosságáról – felkeltette a nyugati világ érdeklődését a japán film iránt.
Március 19-én történt
A közönség hálátlan és skatulyáz: a harmincas évek legkedveltebb magyar komikusára, a Hyppolit, a lakáj és számtalan más magyar film feledhetetlen színészére, az 1887-ben ezen a napon született Kabos Gyulára a nézők drámai szerepekben nem voltak kíváncsiak. Ráadásul azt hitték, a vászon tréfamestere az életben is éppen olyan szórakoztató. Kollégái visszaemlékezései szerint nem is tévedhettek nagyobbat.