naptár
Március 30-án történt
„A szabályszerűség aszfaltozott út: kényelmes járni rajta, de egy virág sem nő rajta” – tartotta Vincent Van Gogh holland festő, akinek neve mára szinte márkává vált. Az ezen a napon született posztimpresszionista zseninek szentelt immerzív kiállítás idén érkezett Budapestre.
Március 26-án történt
„Sakkozó törökével” bolonddá tette a fél világot – 1804-ben ezen a napon hunyt el Kempelen Farkas tudós és feltaláló, az egyik utolsó polihisztor. Nemcsak sakkautomatája, de beszélőgépe miatt is emlékezünk rá, melynek élethű és működő mása a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen látható.
Március 25-én történt
1442-ben ezen a napon Hunyadi János a szebeni csatában legyőzte a törököket. A törökverő hadvezér életét Kemény Simon mentette meg, aki Hunyadi páncéljában harcolt, és le is vágták az oszmánok.
Március 24-én történt
A Madách Színház 1961-ben ezen a napon nyílt meg. A március 24-i előadás Brecht A kaukázusi krétakör című drámája volt Ádám Ottó rendezésében, Psota Irénnel, Pécsi Sándorral, Gábor Miklóssal és Váradi Hédivel a főszerepben.
Március 23-án történt
1910-ben ezen a napon született Kuroszava Akira világhírű rendező. Oscar-díjas műve, A vihar kapujában – mely érzékeny alkotás az igazság és az emlékezés viszonylagosságáról – felkeltette a nyugati világ érdeklődését a japán film iránt.
Március 19-én történt
A közönség hálátlan és skatulyáz: a harmincas évek legkedveltebb magyar komikusára, a Hyppolit, a lakáj és számtalan más magyar film feledhetetlen színészére, az 1887-ben ezen a napon született Kabos Gyulára a nézők drámai szerepekben nem voltak kíváncsiak. Ráadásul azt hitték, a vászon tréfamestere az életben is éppen olyan szórakoztató. Kollégái visszaemlékezései szerint nem is tévedhettek nagyobbat.
Március 18-án történt
1999-ben ezen a napon nyílt meg a Magyar Fotográfusok Háza a Mai Manó Házban. A Nagymező utcai épületben 1931-től 1944-ig mulató üzemelt Arizona néven, később pedig „kézről kézre járt” – többek között a Magyar Autóklub budapesti szervezete használta harminc éven át.
Március 17-én történt
Százötven éve ezen a napon született Kincsem, a legyőzhetetlen angol telivér. Ez alkalomból az MNB a kanca nevét viselő emlékérmet bocsátott ki, melyen gazdája, valamint legkedvesebb cimborája, egy macska társaságában látható – a legenda szerint utóbbi nélkül nem volt hajlandó elindulni versenyein.
Március 16-án történt
2021-ben ezen a napon hunyt el Gyulai Líviusz, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas grafikusművész, aki Weöres Sándor Psychéjének illusztrálásával vált ismertté. Életre szóló élményt jelentett számára, mikor a közös munka kapcsán találkozott a költővel.
Március 12-én történt
Tőle tudjuk, hogy az élet kabaré: 1946-ban ezen a napon született a legendás Liza Minelli, az egyik leghíresebb filmmusical, a Kabaré főszereplője. Judy Garland – a szintén híres színésznő – lánya egyike azon kevés művésznek, aki Oscar-, Golden Globe-, Tony- és Emmy-díjat is kapott.
Március 11-én történt
Egy Samuel Baker nevű londoni könyvkereskedő 1744-ben ezen a napon árverezett el egy könyvtárat, ezzel elkezdődött a Sotheby’s, a világ legnagyobb árverési cégének története.
Március 10-én történt
„A tojáshoz tyúk kell, de ha egyszer már megvan, rakásra jön a tojás. Jobb tehát a tyúkkal kezdeni.” A Tajtékos napok című Boris Vian-regény egésze épp oly szürreális, mint ez az idézet. Az ezen a napon született író művéből készült előadást 2020-ban mutatta be a Budapesti Operettszínház.
Március 9-én történt
1842-ben Verdi Nabucco, 1861-ben pedig Erkel Ferenc Bánk bán című operáját mutatták be ezen a napon. Míg előbbi a milánói ősbemutatót követően azonnal siker lett, utóbbit sok krtitika érte hányattatott utóélete során.
Március 5-én történt
1946-ban ezen a napon hangzott el Winston Churchill fultoni beszéde, melyben elmondta: „A Balti-tenger mellett fekvő Stettintől az Adriai-tenger mentén fekvő Triesztig vasfüggöny ereszkedik le Európára.” A volt brit miniszterelnök ezzel megalkotta a negyven éven át tartó osztott világrend jelképét.
Március 4-én történt
„Festek, mert boldog vagyok. Festek, mert boldogtalan vagyok. Festek, mert boldogok az emberek. Festek, mert boldogtalanok az emberek.” Ez volt a művészi hitvallása az 1926-ban ezen a napon született Kokas Ignác Kossuth-díjas festőművésznek.
Március 3-án történt
Maszák Hugó és Egyesy Géza parlamenti gyorsírók 1880. novemberében levelet írtak Tisza Kálmán miniszterelnöknek, amelyben „a valónak megfelelő objektív táviratok szerkesztését és szétküldését”, egy magyar távirati iroda felállítását indítványozták. Az engedélyt megkapták, azt Ferenc József is szentesítette. A Magyar Távirati Iroda (MTI) 1881. március 3-án, magánvállalatként kezdte meg működését.