nyelvhelyesség
Arany János javítgatta Az ember tragédiáját
Miután Madách Imre 1860-ban elkészült Az ember tragédiájával, eljuttatta Arany Jánosnak, aki javasolt néhány apróbb módosítást a drámai költeményben.
Mérges-e a mérgesgomba-szakértő?
Sokszor nehéz eldönteni, hogy külön- vagy egybeírunk-e bizonyos szavakat. Ilyenkor felmerülhet a kérdés: ha különírjuk, az a kisebbik gond?
Szöveget javítani olyan, mint rendbe tenni egy gazos kertet
Valóban, mit csinál a korrektor? Nos, hibákat javít egy szövegben elsősorban magányosan, csendben. Legfeljebb halk zene szólhat.
Egy szó mint száz – Tetszikel és tetszikez
Egy fagylaltoslány arra a kérdésre, hogy hol találjuk a mosdót, így felelt: „Ha azon az ajtón be tetszetek menni, rögtön jobbra.” Be tetszetek menni?
Egy szó mint száz – Skippel, stalkol, ghostingol, spoilerez
Bár a mai nyelvművelőknek kétségkívül feladata az idegenszó-használat visszaszorítása, a külföldről érkező szavak nem jelentenek égbekiáltó problémát.
Egy szó mint száz – Fogalmazásgátló
„A stílusnak, ezt minden iskolás gyerek tudja, fő kelléke az érthetőség, világosság. S mégis a hatóságok, de különösen a magyar hatóságok oly kuszált nyelven szólnak a közönséghez, mintha csak az volna a céljuk, hogy senki meg ne értse őket” – írta Szarvas Gábor nyelvész a fővárosi tanács 1877. január 11-i hirdetményéről.
Egy szó mint száz: Anyanyelvi tévhitek
De sokan és sokszor mondták azt iskolában vagy egyebütt, hogy vagy de, vagy viszont. A kettő együtt nem jó! Vagy mégis jó? A kérdés régi vitatéma. A nyelvhasználatban erről a gyakran előforduló kötőszóról megoszlanak a vélemények: a teljes elutasítástól az elfogadásig olvashatunk róla.
Gázai övezet vagy Gáza-övezet?
Hogyan kell helyesen mondanunk? Gázai övezet vagy Gáza-övezet? És Sixtus-kápolna vagy Sixtusi?