Oszmán Birodalom
A katonának nevelt I. Miklós hadseregként irányította birodalmát
Százhetven éve, 1855. március 2-án halt meg I. Miklós cár, „Európa csendőre”, aki birodalmát az abszolutizmus utolsó európai védőbástyájának tekintette, leverte az 1830–31-es lengyel függetlenségi felkelést és az 1848–49-es magyar szabadságharcot, majd megindította a törökök ellen a krími háborút.
Nagy Péter a haladás uralkodója volt, vagy maga az Antikrisztus?
Háromszáz éve, 1725. február 8-án halt meg I. (Nagy) Péter cár, az orosz történelem egyik legnagyobb formátumú uralkodója, Oroszország modernizálója és nagyhatalmi állásának megteremtője. Alakjában egyesek az Antikrisztust vélték felismerni, mások viszont a leghaladóbb orosz uralkodót látták benne.
Nem érhette meg Szigetvár elestét az Oszmán Birodalom legnagyobb uralkodója
Ötszázharminc éve, 1494. november 6-án született I. (Nagy) Szulejmán török szultán, az Oszmán Birodalom legnagyobb uralkodója. Az 1526-os mohácsi csatában a magyar seregeket megsemmisítő, Buda várát 1541-ben csellel elfoglaló uralkodó 1566-ban, Szigetvár elhúzódó ostroma közben halt meg.
Mindössze négy évig ülhetett a magyar trónon első Jagelló-házi királyunk
Hatszáz éve, 1424. október 31-én született Krakkóban I. (Jagelló) Ulászló magyar és III. Ulászló néven lengyel király, aki alig húszévesen esett el a várnai csatában.
A nők oktatását is támogatta a modern Egyiptom atyja
Százhetvenöt éve, 1849. augusztus 2-án halt meg Mohamed Ali egyiptomi alkirály, a „modern Egyiptom atyja”, aki negyven éven át az Oszmán Birodalomtól függetlenül uralkodott az országban. Számos reformjával nyugati típusú államot hozott létre, amelyet 1952-ig utódai vezettek.
Szentgotthárdi dicsőség és vasvári megaláztatás
Háromszázhatvan éve, 1664. augusztus 1-jén a Montecuccoli vezette keresztény hadak Szentgotthárdnál megsemmisítő vereséget mértek a törökre. A győzelmet megalázó béke követte: a Vasváron aláírt szerződés a török kezén hagyta hódításait, azaz a csata megnyerése után sem érhettek volna el többet.