Akik 2010 januárjában látták a Vivarium Studio, Philippe Quesne társulatának hazai, bemutatkozó előadását (ugyancsak a Trafóban), számos ismerős momentummal találkozhattak a színházfelforgató brigád előadásában. A most is rendhagyó tér, a civil helyzetek, az elkészületlenség-improvizáció erős sejtése-sugalmazása, a szimpatikusan álomszerű jelleg mellett apróbb-nagyobb elemek mutatták: a Vivarium szereti a vándormotívumokat. Az először elhozott mű, a Sárkányok melankóliája egy téli tájban, rozoga kocsijával a semmi közepén lerobbant heavy metálos brigád és az őket felfedező, velük barátkozni kezdő, idősebb asszony egyre bizarrabb, történettelen története volt, realisztikus díszletek közt, havas tisztáson, fák között, egy valódi autóval és varázsos dolgokat rejtő utánfutóval a színpadon. A szereplők közt számos az ismerős. A szemüveges, törékeny hölgy (Isabelle Angotti) ezúttal egyfajta teremtőként, avagy a Teremtőként jelenik meg. Az előző műben a színen álló, törtfehér Citroen is másodjára jutott el a Trafó színpadára. Fejre állítva hever most előttünk, hajótörést szimbolizálva (visszatérő elemek még a dobozos italok, a leveles faágak, a szobaszökőkútból szemerkélő víz, az óriási zsákok, a parókák és így tovább).
A Big Bang (mely az előző, bemutatkozó előadás vendégjátékának évében, 2010-ben született) egyfajta teremtésjáték (mint erre címe erősen utal): egy különös közösség játssza el benne komikusan-rituálisan az élet születését, az ember sorsát, evolúciót, miegyebet.
A nyitóképben mennyeien fehér fóliával körbehatárolt színpadképet látunk: a szín hátsó felét egy fehér fal takarja még ekkor, ennek hasadékán lépnek elénk a szereplők, kivéve Angottit, aki egy zsúfolásig pakolt asztalka mögött ül. Előtte keverőpult, halomnyi könyv és arasznyi, fehér betűk (a Kezdet kellékei), melyekből a BANG szót rakja ki, majd zenét ad be és belefog szövegébe.
A szöveg: a roppant erős francia akcentussal elhangzó angol szavak most is komoly és sokszor kijátszott humorforrásként szolgálnak. Az elhangzó szövegek pedig szinte kivétel nélkül instrukciók: a készülés, a folyamatosan alakulás, a mintha-rögtönzés szellemes jegyei.
Quesne álom-szerkezete telis-tele váratlan, abszurd fordulatokkal, oda nem illő tárgyak nekivadult halmozásával, szellemes, igazán attraktív képekkel.
A nyitányban fóliacsomag alól, háttérfüggöny mögül előbújó, vastag bundába tetőtől talpig bebugyolált alakok kúsznak elénk, mint az élet ősformái. A játékosok mikrofon erősítette társalgását halljuk a sűrű prém alól.
A szín két tere közti fal megnyílik aztán: a feltáruló hátsó fertályban ? honnan eddig csak fura neszek hallatszottak ? medence terül el, vékonyka víztükörrel. A falnyitás előtt azonban láthatjuk még abszolút színpadbiztos tábortűz szellemes meggyújtását (hozzávalók: rőzse, infralámpa, és finoman pötyögtetett füstgép). Hatalmas, felfújható gumicsónakok is előkerülnek (Challenger 2, 3 és 4 típusnevűek ? függően attól, hány személy fér el bennük), a gumiladikok egy része felfújva, egy részük gyári dobozában érkezik a színre.
A prémes alakok parókát, majd szakállnak hordott műhajat viselnek, ezt a vizesblokkban vízfejű, ormótlan szkafander váltja fel. A játékosok folyamatosan modellt állnak-ülnek egymásnak, krokik készülnek a társakról, a színpadképről. Van füst és víz, olykor közismert klasszikus zeneművek töredékei csendülnek fel. Egy előadássá halmozott ötletparádé, hosszas, bizarr brainstorming hordaléka előttünk. A Big Bangben a fanyar, meghökkentő humor mellett bőséges tere nyílik az unalomnak is. Szokatlan egy színpadi mű ez, melyen sokat dob a tehetséggel kitalált látvány ? egy darabig. A furcsaság, a másmilyenség minden percben érzékelhető vágyának csikorgását a pimasz üdeség és a valóban tapintható tehetség csitítja. Amit látunk, kicsit olyan (erősen szándékoltan), mintha a Szentivánéji álom ügyefogyott mesteremberei álltak volna neki kortárs színházi előadást létrehozni. Talányos munkát látunk, lassan araszoló képekben: még műfaja meghatározása sem egyszerű dolog, ha az ember ? nem kevéssé fáradtan ? végül ilyesmivel bíbelődni akarna a produkció befejeztével.
