Tamási Áron Ősvigasztalását állítják színpadra Kolozsváron

Az 1924-ben írt darabot a maga korában nem mutatták be, sokáig elveszettnek is hitték. Kézirata csak az író halála után került elő. Végül 1978-ban a Pécsi Nemzeti Színházban volt az ősbemutatója.

Az Ősvigasztalást a kolozsvári közönség első alkalommal október 5-én tekintheti meg. Az előadás és a próbafolyamat részleteiről szeptember 29-én tartott sajtótájékoztatót Tompa Gábor színházigazgató, Béres László rendező, Bocskai Gyopár díszlet- és jelmeztervező, Bokor Attila koreográfus, valamint a szereposztás tagjai.

Cselekményét tekintve az Ősvigasztalás Csorja Ambrus halálával kezdődik, akinek utolsó kívánsága, hogy öccse égesse el őt. Ádám teljesíti kérését, de e szokatlan tett testvérgyilkosság gyanújába keveri, amiért börtönbe kerül. A börtönből Gálfi Bence segít neki megszökni, de amikor kiderül, hogy mindketten ugyanabba a lányba szerelmesek, Gálfi megöli Csorját. A székely Csorja fivérek halála egymásból következik, de tragédiájuk túlmutat a cselekményen. A történeten keresztül Tamási olyan kérdésekre keresi a választ, hogy milyen ellentét feszül hagyomány és mindennapok, hit és összetartozás, harmónia és káosz között,

hogyan ágyazzák meg az ősi hagyományok az ember és természet harmonikus kapcsolatát, és ennek feladása milyen következményekkel jár.

A sajtótájékoztatón Tompa Gábor színházigazgató elmondta: az archaikus, ritualisztikus világot idéző Ősvigasztalás a jubileumi 230. évad második bemutatója, hiszen az első alkalommal július 6-án játszott, ifj. Vidnyánszki Attila által rendezett Ifjú barbárok is már a 2022/2023-as évad részét képezte.

Az Ősvigasztalást Tamási 1924-ben írta meg Amerikában, és az akkor Janovics Jenő által vezetett kolozsvári magyar színház drámapályázatára küldte be névtelenül. A stílusában és hangnemében is szokatlan mű csupán dicséretben részesült a pályázaton, ezt követően pedig hosszú évekre a fiókban maradt, kéziratát később elveszettnek is hitték.

Tompa Gábor kiemelte: napjainkban megfigyelhető a Tamási-művek egyfajta félreértelmezettsége is, amikor az általa írt darabokat túlzott népieskedéssel megtűzdelt formában állítják színpadra, elsikkadva a történetek gyakran görög tragédiákhoz hasonlítható mélységei felett.

Béres László rendező elmondta: már a Hegedűs a háztetőn bemutatóját követően megfogalmazódott benne, hogy hasonló szereposztásban szeretné színpadra állítani az Ősvigasztalást is. Szerinte ugyanis a két darab hasonlóságot mutat,

közös bennük az istenkeresés motívuma.

A rendező szerint Tamási Áron ebben a művében a végakaratot teljesítő, ezért testvérgyilkossággal vádolt Csorja Ádám történetével specifikus mitológiát teremt, amelyben a kereszténység előtti elemek a zárt szabályrendszer szerint működő székelység keresztény hitével kapcsolódnak össze. Hozzátette: a színpadképpel olyan rituális helyszínt szerettek volna szimbolizálni, amely nem kifejezetten csak a székelység, hanem bármely más közösség gyülekezőhelyét is megidézheti.

A Csorja Ádámot alakító Bogdán Zsolt úgy fogalmazott: második alkalommal játszik Tamási-darabban, így most fedezi fel „ezeket az illatokat, ízeket, a szavak mögöttiséget, azt a színházat, amely nem a szavak jelentésében rejlik, hanem a szavak mögötti zeneiségben”. „Bár ezt a világot csíkszeredai születésűként a bőröm alatt hordom, mégis rendkívül nehéz megfogni, rácsodálkozni és valamiféleképpen érvényt szerezni neki. Talán azért, mert túlságosan közel van hozzám, és túlságosan közel van hozzám Csorja Ádám is mint szereplő” – fogalmazott. Hozzátette: mindig lenyűgözi az a fajta tisztánlátás, amellyel Béres László a dolgokat rétegesen egymás mögé helyezi, ahogy kibont egy-egy jelenetet, ahogy a minimális eszközökön alapuló színháznak is megadja a maga rendkívül színes árnyalatait.

Csorja Ádám bátyját, Ambrust Orbán Attila alakítja. Elmondta: bár ő nem csíkszeredai születésű, de kiskorától ott élt, így majdnem tökéletesen ismeri azt, amiről Tamási szól. Kiemelte, hogy számára snem volt nehéz beleilleszkedni a darabba, mert már gyerekkorában is találkozott olyan „havasi emberekkel”, akik ezt a világot képviselték, akiknek életében jelen volt ez a „kereszténység mögötti pogányság”.

Az Ősvigasztalás című produkciót első alkalommal október 5-én, szerda este 8 órakor láthatja a közönség a nagyszínpadon, ezt követően október 8-án és 26-án is.

Forrás: Szabadság.ro. A nyitóképen Bogdán László. Fotók: Biró István