Az angol táncos-koreográfus Bristolban született, tanulmányait a világhírű Rambert Ballet londoni iskolájában folytatta, útja egyenesen vezetett a patinás táncegyüttes társulatába. 1981-ben Jochen Ulrich szólótáncosnak szerződtette a kölni Tanzforum együttesébe: itt Wherlock idővel koreográfussá lépett elő, s alkotásai hamarosan az együttes állandó repertoárjának részévé váltak. Az alkotóművész 1991-től 1996-ig a Theater Hagen balett-igazgatójaként tevékenykedett, majd, három évadon keresztül a Luzerni Balett igazgatója, ezt követően pedig a berlini Komische Oper Berlin Ballett együttesének művészeti vezetője és vezető koreográfusa volt. A 2001-2002-es évadtól ugyanerre a posztra hívták meg a baseli táncegyüttesbe.
Wherlocknak a tiszta tánctól a dramatikus balettig terjedő repertoárja számára ideális hátteret ad a társulat képviselte, magas technikai színvonal: darabjaiban az ifjú tehetségek is rendszeresen megmutatkozhatnak. Csapata gyakran dolgozik együtt olyan neves vendég koreográfusokkal mint Jirí Kylián, William Forsythe vagy Hans van Manen. A Balett Basel gyakran vendégszerepel hazája más városaiban és külföldön egyaránt. Repertoárjukon jelenleg tizenhét, világszerte nagy sikerrel játszott darab szerepel, így A tavasz ébredése, a Peer Gynt, a Bolero és a Rómeó és Júlia.
Wherlock a filmművészetben is jelentékeny hírnevet szerzett: ő készítette Claude Lelouch Hasards ou Coincidences című, 1998-ban bemutatott filmjének koreográfiai anyagát. Saját, Passengers című táncfilmjéért 2000-ben megkapta az Prix Italia 2000 díjat. 2003 nyarán Wherlock készített koreográfiát a rangos Bregenzi Ünnepi Játékok West Side Story előadásához.
A magát lelke mélyén romantikusnak valló Wherlock műveiben igen fontos szerepet játszik a szerelem és az erotika. Férfi és női szerep nála egyenrangú: nem tesz különbséget erősebb és gyengébb nem között. A nemek közti határt azonban mégsem mossa el: koreográfiáiban izzó a szenvedély. A férfiak és nők mágikus erővel vonzzák vagy taszítják egymást, harcolnak vagy szeretkeznek. Wherlock az érzelmek és a mozdulatok mestere. Nehezen átlátható, dús, mozgalmas, buja gazdagságú tablóit néha szinte irányítatlannak érezzük, pedig színpadán precíz, szigorú rend uralkodik. Koreográfiái hatalmas kaleidoszkópot idéznek, melyben a mozgás részecskéi újabb és újabb mintává rendeződnek. A néző kíváncsiságára apelláló Wherlock gyűlöli a vizuális közhelyeket, a rutinos koreográfiai megoldásokat: örök, nyughatatlan keresőnek tartja magát.
2005. március 27. Thália Színház
Fotó: Gert Weigelt
forrás: http://www.fesztivalvaros.hu
