 |
(MTI) - "Elsősorban a film vadsága és képi világa ragadott meg" - mondta Bozsik Yvette, a darab koreográfusa. Hozzátette: a színpadi mű nem követi pontosan a film cselekményét, inkább absztrakt, történet nélküli megközelítése az erotikának, illetve az abból fakadó energiáknak.
Bozsik Yvette kiemelte: az előadásnak és a filmnek a látvány szempontjából nincs túl sok kapcsolódása, a táncosok mozdulataiban láthatjuk azokat a vágyakat, amelyek az erotikát járják körül. Az Ezeregyéjszaka virágait tudatalatti elfojtások, álmok, vágyak inspirálták.
A színpadon megjelenik a kapcsolatok szépsége és vadsága, a táncosok mozdulatait pedig a nemiség és az erotika felszabadító energiája hatja át. Az előadás absztrakt látványvilága - amelyben egy aranyketrec játssza a főszerepet - és a darab világítása Pető József munkája. A kézzel festett jelmezeket Juristovszky Sosa tervezte, a produkció zenéjét pedig Philippe Héritier Párizsban élő svájci zeneszerző komponálta kortárs és keleti zenei motívumok ötvözéséből.
Az előadás a Nemzeti Táncszínház felkérésére készült, akárcsak a Bozsik Yvette Társulat gyermekelőadása, amely Az Ezeregyéjszaka legszebb meséi címet viseli. A gyermek darabot március 25-én láthatják az érdeklődők a Nemzeti Táncszínházban.
A felnőtteknek szóló változatot április 26-án a Budapest Táncfesztivál programjában is bemutatják. A Tánc Világnapján, április 29-én pedig az egri közönség láthat részleteket az előadásból.
