Artus - Goda Gábor társulata
Don Quijote mauzóleum
2006. április 8., 9., 11., 12., 13. 20h
Artus Stúdió, XI. ker, Sztregova u. 7., a Fonó Budai Zeneház melletti gyárépületben
Kísérlet arra, hogy kiszabadítsuk a Bolondság Lovagjának sírját a Ráció nemeseinek hatalmából.
Nálunk már a bolondságot sem értik!
Emberek! Csatlakozzatok hozzánk, s induljunk együtt az ismeretlenbe, a sír felszabadítására!
A Don Quijote mauzóleum rockkoncert, múzeumi kiállítás, tánc- és prózaszínházi előadás, performance, laza buli és színházi nyelvkurzus egyben. A négyszögletes, vörös színpadot képzőművészeti alkotások veszik körül. E színházi kiállítótérben az élő mobil-installációk mind egy-egy Don Quijote analógia.
Az installációkon minden szereplő Don Quijote, akár férfi, akár nő. A falra veített mű-nézők, mint Dulcineák lelkesen követik az eseményeket, így a siker is garantált. Sancho a teremőr.
"Cervantes 400 éves metaforája az Artus értelmezésében fenyegető igazságot rejt magában. Nevezetesen azt, hogy a bolondságról való lemondás, a dolgok "normalizálása" halált jelent a művészi szabadság számára. Ez közhely, azonban olyan közhelyről van szó, amelyet újra és újra fel kell tárni, merthogy tétje van. A Don Quijote Mauzóleum olyan emlékmű, sírhely, melyben az "ab-normális" felmagasztosul. Amikor felszólítják a közönséget, hogy keressék meg a bolondság lovagjának sírját, akkor nem történik más, mint intés arra, hogy találják meg ezt a művet, azaz: nézzenek szét maguk körül. Lássuk meg tehát az Artus alkotását és a mindannyiunkban rejlő, felforgató és életteli bolondságot!" (Mestyán Ádám, Kontextus, 2005 november)
Színház, tánc, képzőművészet, zene, film és installáció
Alkotó-előadók:
Donquijoték (DQN):
Bakó Tamás, Csató József , Dombi Kati, Gold Bea, Grecsó Zoltán, Lipka Péter
Szancsópanzák: Kocsis Gábor, Oldal István
Rendezte: Goda Gábor
Támogatók: Fővárosi Közgyűlés Kulturális Bizottsága, NKA, Budapesti Őszi Fesztivál
