Olga de Soto olyan ?szemtanúkat? keresett, akik nézőként ott voltak 1946. június 26-án a párizsi Théâtre des Champs-Elysées legendás, Jean Cocteau mimodrámájára készült táncelőadásán. A koreográfus a felidézett emlékekből és érzésekből dolgozott, majd a maga módján alakította szubjektív tánctörténetté a felidézett múltat. A január 26-i histoire(s) című előadás helyszíne a Merlin Színház.
Salamon Eszter And Then című, január 28-29-i Trafóbeli előadásában a szereplők élőben és vetített képen beszélnek, énekelnek, történeteket mondanak el. Egyikük a jelent meséli, a másik, mintha a bizalmasának vallana a múltjáról? A helyzetek ismerősek, a képen szereplő személyek nem. És mégis, milyen kapcsolat lehet közöttük?
Karine Ponties mindig is a tánc és a képzőművészet összehangolásával kísérletezett. Költészet, álom, rajz(film) és tánc ? párhuzamos formanyelvek, különböző stílusok, három táncos és egy grafikus találkozása a színpadon. Ez a Humus Vertebra január 31-én a Trafóban.
