Klasszikus balett tanulmányait követően Emio Greco (1965) kabarékban, filmekben és zenei videókban táncolt. Ezen munkák során találkozott a világhírű belga rendező/koreográfussal Jan Fabreval, akivel számos produkcióban együttműködött mint táncos, illetve koreográfus. 1996 óta több alkalommal is dolgozott együtt Saburo Teshigawarával, akit a Trafó közönsége 2004 októberében láthatott. 1995 óta állandó munkatársa Pieter C. Scholten színházi rendező és dramaturg, akivel a mozgáson keresztül kutatják a kifejezés új formáit. Emio Greco és Pieter C. Scholten 2001 májusában mutatta be a Trafóban Double Points: One&Two című darabját. Az előadás zenéje Ravel Bolerója volt, és aki részese volt annak a két estének biztosan nem felejtette el az olasz táncos mozgásának kifinomultságát, a tökéletességig vitt mozdulatokat, a tiszta tánc élményének szépségét. Nagysikerű előadásban Greco a Boleró új aspektusait mutatta meg nekünk, az unalomig ismert zene más értelmezést nyert koreográfiája által.
A most érkező Extra Dry a Fra Cervello e Movimento című trilógiájának befejező darabja, mely trilógiát - olasz származását nem tagadva meg - a Martini típusaitól nevezte el (Bianco, 1996 - Rosso, 1997 - Extra Dry, 1999). Míg az előző két darab szóló, az aranyszínű díszletben játszódó Extra Dry duett. A koreográfus/rendező páros ebben a munkájában is a tudat és test közötti kapcsolatot vizsgálja a mozdulatokon keresztül: azt a tudatot, amely megpróbálja korlátozni a mozdulatok végletességét, és az a testet, amely állandóan új élményekre vágyik.
A csillámló aranyszínben fürdő, a forróság érzetét stimuláló intenzív térben a két táncos saját és a másik mozdulatain keresztül keresi, hol a határ a kifejezésmódban s, hogy a test önkéntelen impulzusai, hogyan válnak a szisztematikus megismerés eszközeivé. Emio Greco tiszta helyváltoztatásai, kezének és ujjainak minden kis mozdulata egy ötlet, egy hirtelen felmerülő gondolat vagy benyomás eredője. Greco és PC alkotásaiban a mozdulatok, a koreográfia, a látvány, a fény és a hang mind különálló elem. A darabok központi kérdése ezeknek az alkotórészeknek egymással való ösztönszerű kapcsolata, az egymásra gyakorolt hatásuk és végül összhatásuk.
Emio Greco azon kevesek egyike, akinek a mozgását nézni önmagában is élvezet, mert mozdulataiban nincs tévedés, aki teste minden porcikáját uralja, akinél a professzionális tánctudás karizmatikus színpadi jelenléttel párosul, akit nézve úgy merülhetünk el a táncban, mint egy forró fürdőben egy hideg téli estén.
Koreográfia, rendezés: Emio Greco | Pieter C. Scholten
Fény-, díszlet- és hangterv: Emio Greco | Pieter C. Scholten
Táncolja: Emio Greco, Barbara Meneses Gutiérrez
Fény: Henk Danner
Fotó: Lisa Ratzl
Kosztüm: Clifford Portier
Hangmunkatárs: Wim Selles
Produkció: Emio Greco | PC
Koprodukciós partnerek: Kaaitheater - Brussels (B), Tanzwerkstatt - Berlin (D), Klapstuk Festival - Leuven (B), Springdance - Utrecht (NL) Az előadás premierje/Premiere: 31-03-1999 Kaaitheater, Brussels (B)