Az Állami Balett Intézetben 1947 és 1953 között tanult, mester Nádasi Ferenc volt. Már 1947-ben szerepelt az Operaház gyermek balettkarában. 1952-ben - tanulmányai közben ösztöndíjasként - szerződtette az Operaház. 1953-ban Harangozó Gyula rábízta a Keszkenő című balett férfi főszerepét, ugyanebben az évben (17 évesen) megkapta magántáncosi kinevezését. 1963-ban részt vett a moszkvai Nagy Színház féléves művésztovábbképzésén, ahol a kor legkiválóbb orosz balettmesterei (A. Varlamov, T. Nyikityina, L. Lavrovszkij,
A. Ulanova, A. Messzerer) csiszolták tudását.
A balettirodalom valamennyi férfi főszerepét eltáncolta. Néhány a legjelentősebbek közül:
Harangozó-Kenessey: Keszkenő / Józsi
Harangozó-Delibes: Coppélia / Ferenc, Coppélius
Petipa-Messzerer-Csajkovszkij: A hattyúk tava / Herceg
Zaharov-Aszafjev: A bahcsiszeráji szökőkút / Waclav, Nurali, Girej
Zaharov-Aszafjev: Párizs lángjai / Színész, Philippe
Anyiszimova-Hacsaturján: Gajane / Armen
Csabukijani-Krejn: Laurencia / Frondoso
Lavrovszkij-Adam: Giselle / Albert
Harangozó-Bartók: A fából faragott királyfi / Királyfi
Harangozó-Bartók: A csodálatos mandarin / címszerep
Harangozó-Falla: A háromszögletű kalap / Molnár
Harangozó-Szabó: Lúdas Matyi / címszerep
Sztravinszkij-Fokin: Tűzmadár / Cárevics
Lavrovszkij-Prokofjev: Rómeó és Júlia / Rómeó
Petipa-Guszev-Csajkovszkij: Csipkerózsika / Desiré
Seregi-Hacsaturján: Spartacus / Crassus, Spartacus
Ashton-Hérold: A rosszul őrzött lány / Colas
Seregi-Delibes: Sylvia / Orion
Seregi-Prokofjev: Rómeó és Júlia / Capulet
Seregi-Goldmark: A makrancos Kata / Baptista
Jelentős szerepeket alakított Balanchine, Lander, Harangozó és Seregi egyfelvonásos balettjaiban.
Az Operaház külföldi vendégszereplésein világszerte sikereket aratott. 1960 és 1964 között a London Festival Ballet vendégszólistája volt (a Bihari nótája című balett főszerepének megformálása után hívta meg Anton Dolin és Alicie Makarova), 1964-ben és 1966-ban a moszkvai Nagy Színházban táncolt Rómeót (partnere volt Raisza Sztrucskova és Kún Zsuzsa), 1973-ban Colette Marsand-nal Skouratoff-Prokofjev Tékozló fiúját alakította Bordeaux-ban. 1974-től a Grand Ballet Classique de France állandó tagja volt. Hosszú és sikeres nemzetközi pályafutásán partnere volt: Lakatos Gabriella, Orosz Adél, Marelyn Bur, Irina Borowska, Belinda Wright. Liane Daydéval sikerre vitte Serge Lifar koreográfiáit.
Színpadi munkája mellett tanít a Magyar Táncművészeti Főiskolán (pas de deux-docens), gyakorlat- és próbavezető balettmester az Operaházban.
Nemzetközi balettversenyeken többször zsűrizett Japánban, Moszkvában és Jacksonban (USA). Ez utóbbi helyen Robert Joffry felkérésére a versenyzőknek tréninget tartott.
Kitüntetései: Liszt-díj (1962), Kossuth-díj (1965), Érdemes művész (1973), Kiváló művész (1978), Az Operaház Örökös Tagja (1990), Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje (1994) A Magyar Állami Operaház Mesterművésze (2003).
.
