A szervezők fontosnak tartják, hogy a tánc ne csak mint árucikk, hanem mint művészet, illetve mint lehetséges életpálya, munkahely is megjelenjen a vásáron. A táncos filmek vetítése mellett szakmai beszélgetések egészítik ki a programot. A több mint 200 kiállítóval megrendezett nemzetközi vásár látogatói napközben a standoknál szerezhetnek információkat, este pedig táncelőadásokat, performanszokat tekinthetnek meg, szakmai beszélgetéseket hallgathatnak a Rajna-parti városban.
A rendezvényen korábban is több alkalommal jelen lévő Nemzeti Táncszínház mellett idén képviselteti magát az Orkesztika Alapítvány - Magyar Mozdulatművészeti Társulat, a Közép-Európa Táncszínház, valamint számos magyar szakember is ellátogat a német városba. Gergye Krisztián Egonegonegon című munkáját mutatja be augusztus 28-án a Tanzhaus NRW 6. stúdiójában.
Tim Rushton, Dánia legjelentősebb modern tánc társulatának (Danish Dance Theatre) művészeti vezetője és az ország egyik legjelentősebb koreográfusa bibliai alapokból építkezik a Kridtben, az 1971-ben alapított, amerikai ODC/Dance (Oberlin Dance Company) gyermeki pajkosságot visz a RingRoundRozi című harminc perces darabba. A szerdai napot Christian Ben Aim You are a bird, now című produkciója zárja.
Gergye Krisztián mellett csütörtökön színpadra lép a belga José Besprosvany, az Egyesült Államokat képviseli a Dance Alloy Theater, a Gina Gibney Dance, de érkezik produkció Brazíliából és Franciaországból is. A japán származású, de hosszas németországi tanulmányokat folytatott Yoshie Shibaharát az ókori görög építészetben használt, leginkább a ión oszlopokat helyettesítő kariatidák babonázták meg. Ezen ősi emlékeket személyesíti meg találó módon Karyatiden című előadásában. A svájci Nicole Seiler a média közvetítette szépségeszmény által felvetett kérdéseken időzik el (Pixel Babes).
A pénteki nap egyik legizgalmasabbnak ígérkező darabja a belga Compagnie Thor látomása, a V.-Nightmares. A Thierry Smits koreografálta rémálmok Vivaldi Négy évszakát veszik alapul. A Choi Kyung Shil Dance Company a "szomjúságra" építi produkcióját. Mindig szomjazunk valami után, szerelemre vágyakozunk, vagy csak egy dalra van szükségünk. A Dél-Korea egyik legígéretesebb fiatal koreográfusának tartott Eunju Shin élőt és holtat hoz össze, a jéghideg levegő és a forró test érintkezik. A litván Valentinas Masalskis rendezőt az átalakulás és a regeneráció képessége érdekli, Loreta Juodkaite-val a Szalamandra álmát táncoltatja el. És hogy miért szalamandra? A középkorban a Pokol hírnökeként tekintettek a kétéltű állatra, amely ha elveszítette egyik testrészét, azon nyomban vissza is növesztette.
Nagy-Britannia több csoporttal mutatkozik be szombaton. Az egyik ilyen a balletLORENT. A Designer Body című előadásban hét táncost látunk, aki egy-egy pulpituson, kisebb forgó "szigeten" áll, bezárva saját univerzumába. Ahogy haladunk előre az időben, a négy nő és három férfi kezd megszabadulni ruháitól, a szélgép meg csak billegteti őket.
A német fabrik Company többszörösen díjazott Pandora 88 című munkájában két táncos egy másfél négyzetméteres dobozba van bezárva, lakásuk, börtönük, búvóhelyük egyben, megszökni lehetetlenség, itt kezdődik minden és ez a vég helye is. Ben J. Riepe a virtuális létezéssel foglalkozik (amour espace), Linda Kapetanea és Jozef Frucek (RootlessRoot Company) Kundera A lét elviselhetetlen könnyűsége című regénye nyomán a szexuális függőségre koncentrál (Holdin' Fast), míg Anouk van Dijk, Hollandia egyik legnevesebb tánckoreográfusa Hans van Manen legendás előadását, a Situationt gondolja újra.
