Ez a mostani alkotásuk azonban, teljesen más, és az volt az érzésem: ez nem lehet ugyanannak az elmének a műve. Nem értettem a mögöttes gondolatot, az elképzelést.
Olyan volt, mintha valami, "nevenincs" vidéki kistársulat munkáját szemlélném. A mitológia ismeretében sem tudtam követni a mese fonalát, nem sikerült a tartalmát kihámoznom.
"Medeia"
úgy gondolom a cselekménynek össze kell függenie a címmel,
még ha elvontan is, még ha lazán is. Tény, hogy a táncosok kitettek magukért. Mesterségbeli tudásuk nem hagyott kívánnivalót. Nagy energiával és összpontosítással dolgoztak.
Mivel a 3. sorban ültem még a csillogó verejtékcseppjeiket is láttam. Ötletesen oldották meg a tengert (kerekeken gördülő fémlapok - olyan hangot keltettek, mintha a hullámok zúgnának és a sirályok rikoltoznának. A darabban sokáig nem szól, semmilyen zene, pedig talán...
Három szín uralta a színpadot:
Királykékben, a férfi és női párja. A messze legjelentősebb főszereplő - vörösben, fedetlen felsőtesttel, párja vörösben. Volt még, három szürkébe öltözött "tengermozgató" , ők szinte egyebet se csináltak, mint a "tengert tologatták". Mozgásukból az idő múlására, apályra és dagályra is következtetni lehetett. Nekem ez a tengertánc és a főszereplő magasrendű mozgáskultúrája tetszett.
Nem tudom, minek kellett volna, bekövetkeznie. De a történet kivitelezése és rendezése, nem hatott rám. amikor az előadásnak vége lett egyszerűen tudomásul vettem, és kisétáltam. Remélem a következő rendezésük - előadásuk (más témában) sikeresebb lesz.
GBA
2004-11-19 Péntek 19:30
Bethlen Kortárs Táncműhely
