Marapu - Devadasi Örökség a Fonóban

Indiában a XX. századig a zene és a tánc a királyi udvarok kultúrájához tartozott vagy a hindu templomok rituáléjának részét képezte. Ők alkották meg azt a professzionális táncosokból és zenészekből álló közösséget, melyben a táncosokat devadasiknak hívták, akiknek eredete az időszámításunk előtti első századig vezethető vissza. 1947-ben, a függetlenné vált Indiában az istenek és nők közötti rituális házasságot végleg betiltották, így a devadasik elvesztették jogaikat a templomokban, és ez sokukat nyomorba taszította. Az új időszak egy új, szociálisan semleges elnevezést, a Bharata Natyamot adta a művészeti ágnak, és világi színpadokra került az, ami évszázadokig Dasi Attam, Chinna Melam vagy Sadir néven volt ismert.

A Bharatanatyam ma reneszánszát éli Dél-Indiában, de ismertté vált és elterjedt az egész világon mint ősi gyökerű, dél-indiai szakrális, klasszikus táncműfaj.

 

Saskia Kersenboom a szanszkrit és dravida nyelvek, a hinduizmus, az indiai dráma és esztétika, valamint az indiai zeneelmélet terén folytatott tanulmányokat Dél-Indiában és Hollandiában. Az akadémiai képzést összekapcsolta a dél-indiai tánc, ének, és a vína megismerésével. A dél-indiai Tamilnadu államban, a Tiruttani Sri Subrahmanya templom egykori templomi táncosnőjétől, az egyik utolsó devadasitól, P. Ranganayakitól is tanulhatott rituális éneket és táncot. Saskia rendszeresen fellép Európában, Amerikában és Indiában, valamint különböző országok konzervatóriumaiban és egyetemein tanít.

 

Bittner Meenakshi Dóra India többszörösen kitüntetett érdemes művészének, Jayanthi Subramaniamnak magyarországi tanítványa. 1997 óta foglalkozik dél-indiai szólótánccal Bharatanatyam stílusban, 2000-től folytat tanulmányokat Dél-Indiában. 2007-ben a hazánkban tíz éve nem látott, tradicionális karnatikus élőzenei kísérettel bemutatott, nagy sikerű Bharatanatyam előadás táncosaként is felfigyelhetett rá a magyar közönség.