A Modemben eltáncolják a Kalevalát

A sámáni ihletésű nemzeti eposz főhőse, az "örök idők énekese", Vejnemöjnen. Ahogy azt Mircea Eliade vallástörténész oly találóan megjegyzi az Osiris kiadó gondozásában a '90-es évek közepén megjelent Vallási hiedelmek és eszmék története harmadik kötetében: "A természetfölötti eredetű Vejnemöjnen számtalan mágikus képességgel megáldott extatikus látnok; ezenfelül költő, dalnok és hárfás. Kalandjai, éppúgy, mint társaié - a kovács Ilmarinené és a harcos Lemmikejnené - nemegyszer idézik az ázsiai sámánok és varázsló hősök csodatetteit."

 

Horváth Csaba koreográfus április 4-én ezt a varázslatos erővel bíró eposzt jeleníti meg a MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központban. Saját formanyelvét ötvözi a kortárs zenei világ egyik kiválósága, Nils Petter Molvaer által komponált művel, s a Kalevalából kiemelt szövegrészekkel. Az a "fizikai táncszínházi" stílus, mely a koreográfus legutóbbi munkáiban fogalmazódik meg, ebben az alkotásban teljesedik ki. A rúnók (dalok), a tánc és a zene különleges harmóniában elegyednek egymással.

 

Vejnemöjnen szerepében Mucsi Zoltánt láthatják a nézők, míg Ilmarinent Andrássy Máté alakítja. A darabban feltűnik még Földeáki Nóra (Louhi), Mercs János (Louhi férje, Jegesmedve), Varga Gabriella (Louhi lánya), Kádas József (Szauna), Krisztik Csaba (Lemmikejnen, Fejsze), Mészáros Tibor (Kullervó, Kés), Horváth Lajos Ottó (Csapos, Sör) és a Nap szerepében Vati Tamás. A Kalevala-történetet rendhagyó módon feldolgozó darab szövegét Szálinger Balázs írta. A díszlet Antal Csaba munkáját dicséri, a jelmezeket Benedek Mari tervezte.

 

A darab rendezője és koreográfusa, Horváth Csaba a néptánc felől érkezett a kortárs világába, koreográfusi pályafutása tíz éve a Duhaj című koreográfiával indult. Előadóként a Honvéd együttestől Kovács Gerzson Péter TranzDanz formációján át számos produkcióban közreműködött, majd nyolc éven át a Közép-Európa Táncszínház koreográfusaként dolgozott, mielőtt 2005-ben megalapította saját társulatát, a Fortedanse-t. Horváth Csaba 2007-ben Lábán Rudolf-díjat kapott.

 

A Kalevala zenéjét szerző Nils Petter Molvaer a norvég jazz színtér egyik legeredetibb hangú komponistája, kortárs hangművész. Molvaer korongjai - gondoljuk itt csak szólómunkáira: a nagyszerű Khmerre, a 2000-ben megjelent Solid Etherre vagy a három évvel ezelőtt kijött Erre) kategorizálhatatlanok, a komolyzenei magasságokba emelkedő trombitaszólamait olykor jazzbe, olykor amibentbe ágyazza, amit house vagy drum and bass ütemekkel szabdal szét. A Fortedanse legutóbbi koreográfiájának, A testek felszínének esetleges állapotairól című darab záróképében már hallhattak egy művet tőle a Trafóba látogatók, a Kalevalában pedig szintén az ő zenei világa kíséri a produkciót.

 

A Modemben három egymást követő estén látható produkciót később a Csokonai Színházban és a budapesti Trafóban (április 18-20., 20 óra) is bemutatják.