Pongor Ildikó

Kultpol

A budapesti Állami Balett Intézetben végzett 1971-ben. Mestere Nádasi Marcella és Merényi Zsuzsa volt.

A Balettintézet után Leningrádban egy évig ösztöndíjas volt, ahol a korszak legjobb orosz balettmestereinél folytatta tanulmányait. 1972-ben szerződött a Magyar Állami Operaházba, 1974 óta a színház magántáncosa.

A balettirodalom valamennyi jelentős női főszerepét eltáncolta:

Vajnonen-Aszafjev: Párizs lángjai (Jeanne)

Lavrovszkij-Adam: Giselle (címszerep)

Petipa-Ivanov-Csajkovszkij: A hattyúk tava (Odette-Odília)

Seregi-Delibes: Sylvia (Diana)

Seregi-Hacsaturjan: Spartacus (Flavia)

Harangozó-Delibes: Coppélia (Swanilda)

Ashton-Hérold: A rosszul őrzött lány (Lise)

Zaharov-Aszafjev: A bahcsiszeráji szökőkút (Zaréma)

Fodor-J. S. Bach-Presser: Próba (Mária Magdolna)

László-Vukán: Derby (A lány)

Róna-Csajkovszkij: Csipkerózsika (Carabosse)

Pártay-Csajkovszkij: Anna Karenina (címszerep)

Seregi-Mendelssohn: Szentivánéji álom (Titania)

Imre-Schumann: Asszonysors (Asszony)

Kiemelkedő alakítást nyújtott Béjart, Balanchine, Seregi, Kylián, Manen, Lander, Bournonville, MacMillan, Pártay, Fodor és László egyfelvonásos balettjeiben.

1970 és 1981 között tizenkét alkalommal kapott megivást Japánba és a Távol-Kelet más országaiba, és négy alkalommal utazott Észak-Amerikába, ahol több nagyvárosban Világsztár Gála-rendezvényeken lépett fel.

1981 és 1985 között a Bécsi Staatsoper állandó sztárvendége, 1989 és 1991 között Stockholmban vezető szólista volt. Az Operaház balettegyüttesével vendégszerepelt Európa számos nagyvárosában, táncolt Mexikóban, Dél-Koreában, Hongkongban, Kanadában és Tajvanon.

1991-től több alkalommal fellépett az USA-ban, Kanadában és Budapesten a „Világsztárok az Operában” nemzetközi balettgálán.

1989-től több évig volt a Balettegyüttes művészeti vezetője. Aktív táncos pályafutása mellett balettmesterként is tevékenykedik. Társkoreográfusként részt vett az operaházi Don Quijote és A hattyúk tava színpadra állításában

Kitüntetései:

Liszt-díj (1978), Érdemes Művész (1982), Kossuth-díj (1985), Kiváló Művész (1990).

Az Operaház örökös tagja, A Magyar Állami Operaház Mesterművésze (2003).

2001-ben „a klasszikus balettrepertoár legfőbb szerepeinek magas művészi színvonalú, nemzetközileg is elismert, maradandó élményt nyújtó megformálásáért” megkapta a

Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét.