Keveházi Gábor, a társulat balettigazgatója elmondta: hiányt pótolnak azzal, hogy a műfaj meghatározó személyiségeitől repertoárra tűznek egy-egy darabot.
Bozsik Yvette Kossuth-díjas koreográfus az Igor Sztravinszkij Menyegző című művére koreografált darabjáról szólva elmondta: a nagyon erőteljes zene "a táncosok testén keresztül szólal meg". Az 1900-as évek elején született mű ma is modern, hiszen a szenvedélyekről és azok visszafojtásáról szól. Az előadás A kontyolás, A vőlegény háza, A menyasszony indulása és Az ünnep című képekben meséli el a történetet.
Fodor Antal az általa koreografált A nő hétszer című darabbal kapcsolatban elmondta: a kamaszkor szörnyű és csodálatos álmairól szól a mű, amely álomjáték, színház és táncszínház videoklipstílusban. "Lehet-e igaz szerelem férfi és nő között, és ha igen, miért nem" - foglalta össze darab központi mondanivalóját a koreográfus.
Márta István, A nő hétszer című darab kollázs- és montázstechnikával készült zenéjének szerzője elmondta: Sztravinszkij és Carl Orff művei jelentik a zene két pillérét, ebbe a szövetbe "applikálta bele kicsit pofátlanul" Muszorgszkij, Albinoni, Mendelssohn és Csajkovszkij műveit.
Markó Iván Kossuth-díjas művész A nap szerettei című, először 1979-ben színpadra állított darabjához készített új koreográfiát. A Carl Orff Carmina Buranájára készített tánckompozíciót annak idején végzős osztálya számára készítette, majd ezzel indult a Győri Balett első évadja. A mintegy nyolcvan országban több száz alkalommal bemutatott egyfelvonásosról szólva hozzátette: a klasszikus és modern elemeket egyaránt tartalmazó tánc a legszebb dologról, a fiatalságról, a fiatalság erejéről és hitéről szól.
