Milorad Pavic 1984-ben megjelent Kazár szótár című fikciós regénye nyitott, posztmodern alkotás: szócikkek, adatok és történetek gyűjteménye, melyeket az olvasónak magának kell összerendeznie. A feladatot megnehezíti, hogy ugyanarról a népről hárman - keresztény, iszlám és héber források alapján - háromféleképpen emlékeznek meg, azzal együtt, hogy rengeteg a metszéspont. Így aztán a kazár nép történetének kusza rengetegében kedvére bolyonghat az olvasó, és az emlékhalmazok, leírások sokaságából alkothat magának egy saját képet.
Az előadás célja nem feltétlenül az irodalmi mű adaptálása, de tény, hogy a könyv alapproblematikája, a közös, ám egymásnak ellentmondó emlékezet jelenségének megragadása, mindenképp az a motívum, amely az egész darab alapját, kiindulópontját képezi - tájékoztat az Élőkép Társulat blogja. Ahogy a szótár maga is több műfajt, kifejezésformát olvaszt magába, úgy az előadás is különböző nyelveket, kifejezésformákat használ, s így három rétegből formálódik komplex egésszé. Installációkkal, szöveges, táncos és zenei megnyilvánulásokkal kísérli meg a kazár hitvita különleges rekonstrukcióját. Főszereplője az ember, aki az őt körülvevő világ impulzusai révén próbálja megtalálni a számára helyes utat, s identifikálni önmagát.
