(MTI) - "Az ENSZ 2010-et a kultúrák közeledésének nemzetközi évévé nyilvánította, és az UNESCO-t jelölte ki a megemlékezések szervezésére, mivel az UNESCO-nak már több mint 60 év tapasztalata van annak támogatásában, hogy az emberek jobban megismerjék és megértsék egymást.
 |
| Irina Bokova |
Irina Bokova, az UNESCO új főigazgatója egy univerzális képet vázolt fel, amelyet ő "új humanizmusnak" nevezett; egy olyan képet, amely a teljes emberi társadalom számára nyitott, humán választ ad a globalizáció és a válság kérdéseire, és amelynek célja a társadalmi összetartozás támogatása, valamint a béke megőrzése.
A tánc minden kultúrának szerves része, és ideális eszköz arra, hogy összekapcsolja a különböző országok népeit.
A fesztiválok a legéletszerűbb módon segítik egymás kölcsönös megismerését, és a másság tiszteletét; a nemzetközi táncfesztiválokat minden évben több száz millió ember látogatja. A külföldi országokban tanító tanárok maguk is a megértés hídját építik, és ez a híd összeköti a táncosok testét; több tízezer tánctanár utazik külföldre minden évben.
A kongresszusok és nyitott konferenciák lehetőséget biztosítanak arra, hogy az emberek bemutathassák a munkájukat a közönségnek; minden évben több tucat nemzetközi találkozót szerveznek a táncművészet kutatóinak, történészeinek és kritikusainak.
Még a fesztiválok világán kívül is, ha valaki egyszerűen a televízióban nézi egy idegen ország táncközvetítését, ennek révén a leglátványosabb, legmegragadóbb és legmeggyőzőbb módon kaphat képet egy másik etnikai csoportról.
A kulturális sokszínűség illusztrálására és az egymáshoz való közeledés megtestesítésére nincs jobb eszköz a táncnál.?
 |
| Zsuráfszky Zoltán |
Zsuráfszky Zoltán az alábbi köszöntőt csütörtökön este Budapesten, a Művészetek Palotája Fesztivál Színházában tartandó gálaesten olvassa fel.
"Szeretettel köszöntöm Önöket a tánc világnapján! Ünnepeljük ma együtt a táncművészetet, a táncművészeket! Köszöntök mindenkit, aki rajongva, vagy távolságtartó tisztelettel, vagy akár - mint jómagam is -, a szerelmesek elfogultságával tekint erre a szavakban nehezen kifejezhető művészeti ágra.
A tánc örök lüktetése, a pillanat művészetének nagyszerűsége sokakat elbűvölt már, s e bűvöletből nehéz, sokszor szinte lehetetlen szabadulni; Akit egyszer magához láncolt, legyen az akárhány éves, nem feledi a mozgás szabadságát, szépségét, a gyakorlás áhított gyötrelmeit, s nem feledi azt a boldogságot sem, amely az általa elnyert sikert koronázza.
Azt mondják, a táncnak csak jelene van, nem alkothat maradandót? s mégis! Mindig meg-megújuló formáival, létezésével örökké él, amíg az ember él a földön, hiszen egyidős az ember megjelenésével, s az örök emberi életerőt sugározza az emberi lélek legtisztább megnyilvánulási formájaként.
Az ókori görögök az istenek adományának tekintették, az emberi szenvedélyek hű tükörképének; a természeti népek mágikus jelentőséget tulajdonítanak táncaiknak; s hogy mit jelent ma nekünk? Sokaknak élvezetes szórakozási formát, másoknak könnyű érvényesülést, s akadnak néhányan, akiknek olyan önkifejezési formát, amely nélkül nem élhetnek teljes életet, s amellyel ugyan nem tudják megváltoztatni a világot, de a költő szemével tudnak rajta keresztül üzenni az embereknek, az emberekről.
Megtiszteltetés számomra, hogy annyi jeles alkotóművész és táncművész közül éppen én köszönthetem ma Önöket a tánc világnapján, s engedjék meg, hogy magamról és szűkebb művészeti ágamról, a magyar néptáncművészetről is szóljak néhány szót. Számomra a magyar és a Kárpát-medencei népek tánchagyományának tovább éltetése, művészi rangjának megőrzése - egyéni művészi utam mellett - a legfontosabb feladat, s mint magyar táncművész és koreográfus személyes felelősséget érzek, hogy néptáncművészetünk, a többi kiváló táncművészeti ág mellett, méltó megbecsülést nyerjen itthon és külföldön egyaránt.
Remélem, hogy mi táncművészek, koreográfusok - legyen az balett, modern, társas tánc, néptánc, vagy bármely egyéb műfaja a mozgásművészetnek - még sokáig tudunk örömet, kikapcsolódást, szépséget nyújtani táncszerető közönségünknek.
