Bosch "A bölcsesség asztala" című alkotásában ábrázolt polgári alakok groteszk, eltúlzott karakterei ihlették a szólisztikus táncpantomim előadást. A megelevenedett figurák a táncjáték szereplői.
A Tékozló vándorlásainak példázatát a "hét főbűn" stációi alkotják: Kevélység, Bujaság, Restség, Falánkság, Fösvénység, Irigység, Harag.
A színpadi játék és a szólisztikus előadásmód kitágítja Bosch kör alakú alkotását, és korunk XXI. századi környezetében is játékosan analizálja a "bűn és a mérték hiányát". A Tékozló alakja hol a múltban, hol a jelenben tűnik fel. Kíváncsi és kielégíthetetlen természete hajszolja őt mindig tovább. A tapasztalatlan fiatalember életkedvét, a világ iránti rajongását, önzését és magányát jeleníti meg a tragikomikus játék. A darab szintézist teremt az expresszív tánc és a pantomim között. A Tékozló alakja, szenvedései expresszív táncelemekből építkezik, míg a bűnök megjelenítése, a bűn-állomások szereplői, pantomimikus karakter-arzenállal történnek.
/M. Kecskés András/
TÉTELEK
Kevélység
A Tékozló kikéri jussát
Fösvénység
Kocsma, kártyacsata, automaták
Bujaság
A szerelem fátyla, éjszakai bár
Irigység
A korona áldozatai
Falánkság
Mindenevők, anyagcsere
Harag
Rock-koncert
Restség
Narkó
Díszlet-jelmez: Bajazzo Art
Előadó-koreográfus: M. Kecskés András