Öröklét kellene az embernek a halál jogával, e helyett véges élet jut a halál kötelezettségével.
Groteszk, szürreális látomás a halál formáiról, a rothadásról, az örökkévalóság édeskés szagáról. A pokolról, az isteni fénytől való megfosztottság állapotáról. Istenről, a mennyországról, az ateista ember kétségeiről. A semmiről, amely a minden után következik.
"Nincsenek illúzióim a halált illetően, de néha eltűnődöm, hogy vajon milyen alakot ölthet. Néha azt hiszem, a hirtelen halál a jó...
De azért legtöbbször a lassabb, fokozatosabb halálra gondolok, melyben lehetővé válik, hogy az ember még egyszer visszaköszönjön az életének...
De hát marad-e az embernek ereje, hogy még ilyenkor is viccelődjön?"
(Luis Bunuel)
Alkotó - közreműködők:
Bodor Ildikó, Csaba Kriszta, Dusa Gábor, Kis Zoltán, Mándy Ildikó, Máthé Gabriella, Nemes Zsófia, Payer Ferenc, Stubnya Béla
Fotó: Dusa Gábor
Támogatók:
NKÖM, NKA, Fővárosi Önkormányzat, MU, K.T.A.
MU Színház/ 1117 Budapest, Körösy József u. 17. Tel.: 209 4014
Szeptember 22., 23. 20.00 óra
