Miként lehet geometriát oktatni egy cirkuszi előadás apropóján? Hogy jön Babits Mihály verse egy artista produkcióhoz? A Fővárosi Nagycirkusz 2017-ben indult cirkuszpedagógiai programja az élmények mentén igyekszik megmutatni az iskolásoknak, hogy a tanulás szórakoztató is lehet. Kardos Kata cirkuszpedagógiai programkoordinátorral beszélgettünk.
A múzeumpedagógia vagy a színház-pedagógia évek óta elterjedt dolog Magyarországon. Mitől speciális a cirkuszpedagógia?
Minden társpedagógiai program arról szól, hogy az intézményben látottakat az iskolai tanulmányokkal összekapcsolja, azokat értelmezze, színesítse. A cirkuszpedagógia esetében kezdetben arra helyeztük a hangsúlyt, hogy a gyerekek már meglévő ismereteit a gyakorlatban szemléltessük, összekapcsoljuk az előadásban látottakkal. Ezek a rendhagyó órák. Ma már ennél többrétű és gazdagabb pedagógiai programot kínálunk.
A rendhagyó órák a cirkusz előadásaihoz kapcsolódnak más-más témakörben?
Azokat az elemeket keressük az előadásainkban, amelyek az iskolai órákon is megjelennek. Most fut a Hófödte álom című produkciónk, amelyhez kapcsolódik az irodalomban a tél témakörét feldolgozó magyaróra, a hópelyhek és a jégkristályok geometriájáról szóló matematikaóra, vagy játékos, a számolás megkedvelését célzó gyakorlati foglalkozás. Rendkívül sokat jelent, ha például a kicsiknek nem csak egy táblára rajzolt körrel vagy egy fotóval szemléltetjük a gömböt, tanítjuk meg annak térfogatszámítását, hanem például egy óriási labdán, amelyen az azt megelőző előadáson egy artista egyensúlyozott. Az irodalomoktatásban is az a célunk, hogy rávilágítsunk összefüggésekre. Mert míg megtanulják Balassi, Csokonai és Babits művészetét, sokszor nem tudják átfogóan összekapcsolni ezeket az alkotókat, vagy látni, miként hatott egyik a másikra, milyen visszatérő témák jelentek meg a költeményeikben.
Kik tartják ezeket a rendhagyó órákat?
A rendhagyó órákra olyan lelkes pedagógusokat vártunk és várunk is, akik egyetértenek a törekvéseinkkel, és ennek megfelelően dolgozzák ki az előadásokhoz kapcsolódó óráikat.
Ők részt vesznek valamilyen képzésen?
Ez a hosszú távú célunk, most dolgozzuk ki ennek a módszertanát. Jelenleg olyan pedagógusokkal dolgozunk, akik valahogyan kapcsolódnak a cirkuszhoz, és egyetértenek az élményalapú pedagógiánkkal.
Hányan tartanak most rendhagyó órákat?
Tízen. De ha kidolgozzuk a módszertant, akkor számos pedagógust képezhetünk tovább, akik már a saját iskoláikban szervezhetnek ilyen órákat. A cél, hogy a cirkuszművészet bekerüljön a közoktatásba. A tervezett új Nemzeti alaptantervben is vannak hasonló törekvések: igyekszik lehetőséget biztosítani a tanárok számára, hogy különböző élménypedagógiai módszerekkel éljenek. Ezek közül az egyik lehetőség a cirkuszművészet. Természetesen ez nagyon széles paletta az erdei iskoláktól kezdve a színház- vagy múzeumlátogatásokon át a cirkuszig. A Lázár Ervin Program komoly támogatást ad ehhez. Hiszen a célja, hogy az iskolás gyerekek minden évben eljussanak egy-egy előadó-művészeti produkcióra, ami egyik évben klasszikus zenei hangverseny vagy népzenei program, másik évben színházi, esetleg cirkuszi előadás.
Hogyan lett cirkuszpedagógus?
Korábban óvodapedagógusként, majd óvodavezetőként dolgoztam, ám mikor megszülettek a fiaim, olyan munkát kerestem, ami több időt hagy a családi életre. A Fővárosi Nagycirkusz éppen abban az időben határozta el, hogy kidolgoz egy cirkuszpedagógiai programot. Fekete Péter akkori igazgató felkérésére álltam ennek élére. Őszintén hiszek az élményalapú pedagógiában. Fontos az elméleti tudás, ugyanakkor elengedhetetlen, hogy gyakorlati elemekkel ötvözzük, és kicsit közelebb hozzuk a gyerekek hétköznapi tapasztalataihoz.
Akadnak külföldi minták?
Egyre több, de mi úttörők voltunk ebben, ezért inkább hozzánk érkeznek tanácsokért.
Hol tart most a program?
2017-ben a Lúdas Matyi a cirkuszban című előadáshoz kapcsolódott az első rendhagyó óra. Azóta 92 órát tartottunk, mindig a cirkusz aktuális előadásához kapcsolódóan. Ezeken alkalmanként negyven-száz gyerek vett részt. Dolgozunk a pedagógiai segédanyagokon, amelyeknek része a gyerekeknek szóló munkafüzet és a tanároknak szánt segédanyag.
A rendhagyó órákon kívül is vannak edukációs programjaik.
Az Elsősök Csodaországban elnevezésű programunk részeként minden elsős osztálynak ellátogathat a Fővárosi Nagycirkuszba ingyenesen az iskolakezdést követő első héten. Úgy gondoljuk, hogy ez remek lehetőség az ismerkedésre, közösségépítésre. Szeretnénk, ha minél több gyerek találkozhatna a cirkusz élményével. Nyilván nem egyszerű egy 6-7 éves gyerekekből álló csapattal útnak indulni, de számos pedagógus bizonyította az elmúlt időszakban, hogy kiválóan működik. A kitűnő tanulók cirkuszjegyet kapnak ajándékba, a hatodik osztályosok pedig cirkuszlátogatáson vesznek részt. Elindult egy mozgás- és készségfejlesztő programunk Tanulj cirkusszal! elnevezéssel. Ennek keretében iskolákba látogatnak el az artistáink, és a testnevelés órákon mozgatják meg a gyerekeket általában hetente egyszer. Szóval sokrétű és sokszínű programot kínálunk, és remélem, ez a kínálat a jövőben egyre csak bővülni fog.
Nyitókép: Urbán Ádám
