Egyetlen polgári életmódtörténeti múzeum működik az országban: a Ladics-ház Gyulán. A jogi önállósággal nem rendelkező intézmény, amely saját gyűjteménnyel is rendelkezik, három évtizede működik kiállítóhelyként. Egyedisége miatt a dél-alföldi régió egyik leglátogatottabb örökségturisztikai attrakciója.

A Gyula belvárosában, a Jókai utcai Százéves Cukrászda szomszédságában található intézmény jó eséllyel nem kerüli el a turisták figyelmét. A földszintes polgárház, amelyben működik – és ahol egykor Petőfi Sándor is megszállt – a 19. század elején épült barokk stílusban, Cziegler Antal tervei alapján. Azóta többször átépítették, korszerűsítették, csinosítgatták, és bár ennek nyomai itt-ott fellelhetőek a főhomlokzaton is, mégis kuriózumnak számít az épített történelmi örökségekben bővelkedő fürdővárosban.

polgari2

Ami még ennél is érdekesebbé teszi a Ladics-házat, az a hajdani tulajok magángyűjteménye, amely legfőképpen használati- és dísztárgyakból, bútorokból áll. Mivel ez a hagyaték öt generáció alatt halmozódott fel, számos képző- és iparművészeti alkotás is található benne.

Sajnos a műremekek tudományos feldolgozását több esemény is hátráltatta, így ez a mai napig nem történt meg. A gyűjtemény az 1970-es évek végén köztulajdonná minősült, ezért a dokumentumok legnagyobb része a megyei levéltárba és a helyi könyvtárba került, másik része pedig a Jókai utcai ingatlanban maradt.

polgari3

A polgári életmódtörténeti múzeum elnevezés Bugár-Mészáros Károly, az akkori Országos Műemléki Felügyelőség Békés megyei instruktorának ötlete volt, akit a koncepció kivitelezésben számos neves szakember segített: Bencsik János múzeumigazgató, Witzl Antal és Somorjai Selysette restaurátor, Mentényi Klára és Supka Magdolna művészettörténészek, Nánási János kőműves, Haász István asztalos, Kádár József díszműlakatos és Balogh István szobafestő.

Mivel a tárlatrendezőknek egy igen kiterjedt időintervallumot, közel két és fél évszázadot kellett volna bemutatniuk, úgy döntöttek, csupán a család fénykorára, vagyis az 1875 körüli állapotok tükrözésére összpontosítanak.

A cikk eredetileg a Magyar Múzeumok oldalán jelent meg.