A kortárs ékszer funkcióját, formavilágát, anyaghasználatát tekintve gyakran eltér az ékszer hagyományos jellemzőitől. Az ipar- és képzőművészet, illetve a design határterületén elhelyezkedő alkotások arra ösztönzik a befogadót, hogy gondolja újra az ékszer helyét a művészettörténetben és viselője életében.
A sokrétű elméleti háttérrel és technikai megvalósítással dolgozó művészek munkáin keresztül a kortárs ékszertervezés hazai fejlődését is nyomon követhetjük. Az ötvösség hagyományait követő munkák mellett a technológia legújabb vívmányait az ékszer műfajával ötvöző, a kiterjesztett valóság technikáját felhasználó alkotásokkal is találkozhatnak a látogatók.
A kiállítás három részre tagolódik, amelyből kettő a dialógust, a harmadik pedig a polilógus kommunikációs helyzetét jeleníti meg az ékszerek mint szereplők által. A két dialógus közül az egyik egy emberi tényezőn alapuló párosítás az ékszer különböző rétegei (technika, hagyományokhoz való viszonyulás, anyagkezelés, motívumok kapcsolata, ábrázolásmód) alapján, míg a másik dialógus szereplői véletlenszerűen kerültek párba. Az ékszerek emberi kommunikációt leképező elrendezése a szakmai és a nagyközönség számára is izgalmas.
Kiállító művészek: Balázs Marianna, Bartl Dóra, Besnyői Rita, Börcsök Anna, Dávid Attila Norbert, Dés-Kertész Dóra, Egri Zoltán, Fazekas Veronika, Fekete Fruzsina, Gera Noémi, Hajdu László, Horányi Kinga, Huber Kinga, Jermakov Katalin, Kecskés Orsolya, Kocsor Eszter Sára, Kövér Dóra Rea, Király Fanni, Neuzer Zsófia, Péter Vladimir, Roskó Mária, Stomfai Krisztina, Szilágyi Sapi, Tengely Nóra, Tóth Zoltán, Varga Gergő, Vékony Fanni
A szeptember 15-ig látható tárlat kurátora Roskó Mária.
Fotók. Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond
