Fráter Olivér, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökhelyettese köszöntőjében kiemelte, hogy Bartusz György életét és művészetét végigkíséri a számmisztika, a hármas szám jelentősége. Az 1933-as születésű művésznek három település ? Kéménd, Kassa és Prága ? határozza meg pályafutását, és nemcsak képző- és akcióművész, hanem pedagógus is. A kéméndi születésű művész tanulmányait a prágai Képzőművészeti Főiskolán, majd a Képzőművészeti Akadémián végezte, 1990-től 1999-ig vezette a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola szabad kreativitás műtermét, azóta a kassai Műszaki Egyetem szabadművészeti tanszékén tanít, 2011-től a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Bartusz György tárlata a Forrás Galéria 3. évadának 33. kiállítása ? tette hozzá Fráter Olivér.
Duray Miklós, a Szövetség a Közös Célokért elnöke úgy fogalmazott: a művész belső szeme segítségével akár 10 négyzetnanométer felületet is képes felnagyítani, és elénk tárni a részleteket. Mint mondta: Kéménden a tájnak emberi arca van, és aki itt született, az sok mindenre érzékeny a világból. A sokoldalúság jellemzi Bartusz György munkásságát, szinte minden alkalmazott és autonóm képzőművészeti műfajban alkotott, emellett ért a zenéhez, matematikához és a komputerhez is ? mondta Sturcz János művészettörténész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára a tárlatot megnyitó beszédében. Hozzáfűzte: Bartusz György eredeti képzettsége szerint szobrász, de készített többek között festményeket, grafikákat, számítógépes nyomatokat és konceptuális műveket is. A tárlaton életművének egy szegmense látható, ám ez is elegendő ahhoz, hogy körvonalazza a művész törekvésének lényegét. A sokféle aktivitás nála ugyanis egy irányba tart, egy szellemiséget hordoz, ilyen az egyszerűségre, őszinteségre való törekvés ? mutatott rá a művészettörténész.
Bartusz György az 1960-as években a csehszlovákiai konkretista mozgalom tagjaként kezdte pályafutását. Az irányzat tagjai főként absztrakt művekben fejezték ki magukat. A művész 1967-ben meghívást kapott egy pályázatra, amelyet a korompai felkelés emlékművének elkészítésére írtak ki. A pályázatot megnyerte, ennek köszönhetően műtermet tudott építeni Kassán, ahol máig is dolgozik. Alkotásaiban az idő megfoghatatlansága és annak képzőművészeti megjelenítése, az idő és a cselekvés kapcsolatának gondolata foglalkoztatja. E témák egész pályáján végigkísérték művészetét: rajzok, nyomatok és festmények születtek a tematikákhoz kapcsolódva. Ennek jegyében készítette gesztusra épülő másodperces rajzait is, hogy pillanatok alatt be tudja mutatni, milyen érzések ragadták magával alkotás közben.
Tér-idő című sorozatának alumíniumból készült első szobrai az 1970-es évek második felében jöttek létre. E művek a mozgásra, a térbeli és időbeli változásra mutatnak rá. A szobrok forgatható fémlapokból állnak, ezek mozgatásával módosítható a szerkezet és a forma. A művész nagy hangsúlyt fektet az indigó festményekre, melyeket egyedi technikával készít. Köztéri szobrai megtalálhatóak Kassán, Révkomáromban és Bártfán, műveit többek között a budapesti Szépművészeti Múzeum és a pozsonyi Nemzeti Galéria őrzi. A művész 2004-ben Munkácsy Mihály-díjban részesült.
Forrás: MTI
Fotó: Forrás Galéria Facebook-oldala
