A május végén nyíló és egy éven keresztül látogatható kiállítás - az időszaki cserékkel együtt - több mint ötszáz műtárgyat vonultat fel a markánsabb múzeumtörténeti periódusok mentén vizsgálva a különböző korszakok, lehetőségek és gyűjteményezési szempontok alapján létrejött tárgyanyag legreprezentatívabb darabjait és tárgycsoportjait.
Megidézik a múzeum történetének jellegzetes alakjait, a 20. századi magyar (és világ)történelmi tragédiák sújtotta korszakokban a múzeum működését, gyűjteményezésének irányát jelentősen meghatározó igazgatókat, munkatársakat, közelebb hozzák a kvalitásos és gyakran kalandos sorsú műtárgyak történetét ? ezáltal a látogató a huszadik század történelmét egy magyar múzeum ázsiai műtárgyainak összefüggésrendszerében gondolhatja újra.
A Made in Asia különlegessége, hogy míg általában a nagyközönség egy kiállításon csak egy kultúrával találkozik, addig itt kínai, japán, koreai, indiai, délkelet-ázsiai, mongol, tibeti-nepáli, közel-keleti tárgyak és a Zichy-féle régészeti gyűjtemény legemblematikusabb darabjai is szerepelnek.
Az idén száz esztendeje elhunyt világutazó optikus, Hopp Ferenc 1919-ben a magyar államra hagyományozta 4000 darabos műgyűjteményét, valamint Andrássy úti villáját, hogy az a későbbiekben az ország első ázsiai közgyűjteményeként szolgálja az eljövendő nemzedékek épülését. A múzeum megalakulását követő években Hopp tárgyai mellé a hazai közgyűjtemények keleti tárgyai - Xántus János, gróf Zichy Jenő, gróf Vay Péter gyűjtései -, továbbá jelentős műgyűjtők, például Schwaiger Imre, Delmár Emil, Fettick Ottó és Ágai Béla szerzeményei is bekerültek.
A gyűjtemény hozzáértő rendszerezése és osztályozása, a szakszerű muzeológiai munka és az igazgatók külföldi kapcsolatai is nagyban hozzájárultak, hogy a múzeum 30 000 darabos gyűjteményébe ma olyan ritkaságok tartoznak, mint a legutóbb a 2016-os Nágák, elefántok, madarak című kiállításon látható sziámi buddhista tekercsek vagy a Felvinczi Takács Zoltán által vásárolt 7. századi ülő démonfigura.
