Családok a Kecskeméti Alkotóházban

A szervezők célja az volt, hogy azon ritka alkalmakkor, amikor kinyitják az alkotóházak kapuit, a széles közönséggel is megismertessék azok történetét, a gyermekprogramok segítségével pedig az alkotóművészek következő generációját neveljék ki.

A MANK Nonprofit Kft. Kecskeméti Alkotóházában művészektől tanulhattak meg festeni, rajzolni vagy éppen makettet készíteni a látogatók. Majoros Gyula képzőművész például hónapok óta az alkotóházban dolgozik, itt készültek többek között a szentendrei Pestisűző Fesztivál azóta híressé vált bábui, amelyek ismert szentendrei festőművészek egy-egy festményének emblematikus figuráját jelenítették meg háromdimenziós formában. Most a művész az alkotóház makettjének megépítésében segítette az érdeklődőket, akik a fa vázra felhelyezett papírlapokat meg is festhették.

A kert egy másik helyszínén sorszámozott emléklapot nyomtathattak az érdeklődők a híres Patkósprésen a Patkós László képzőművész által előre elkészített linóleummetszetről. Mindeközben Miklós Árpád festőművész közreműködésével az alkotóházban megfordult híres művészek által használt festőállványokon lehetett megörökíteni a szecessziós épületet különböző rajz- és festési technikákkal. Megint máshol zománcmedálok készültek Vincze Zita ötvösművész segítségével, a Tintaló Cirkusz pedig a kisebbeket szórakoztatta: Sipos Katalin és Sisak Péter bábművészek előadása a nap folyamán négy alkalommal volt látható. Mindezeket szabadtéri ügyességi játékok kísérték a Grosschmid Erik által tervezett és kivitelezett izgalmas szerkezetekkel, szórakoztató feladatokkal. Záró programként a Zsiga föstő fest című előadást tekinthették meg az érdeklődők a Tintaló Társulás rendezésében, Törőcsik Eszter bábjátékával.

Kecskemét városa 2018-ban ünnepli 650. évfordulóját, a városban rendezett programokhoz csatlakozott a Kecskeméti Alkotóház is, amely a MANK Nonprofit Kft. fenntartásában a mai napig festőművészeknek, szobrászoknak, grafikusoknak szolgál második otthonául, de várja minden egyéb művészeti ág képviselőit is.

Korabeli művészek győzték meg 1909-ben a helyi polgármestert arról, hogy a mai alkotóház területén művésztelepet létesíthessenek, maga Iványi Grünwald Béla is a kezdeményezés mögé állt. Három évvel később épült meg a Kecskeméti Alkotóház, ahova mestereik a nagybányai tanítványaikat csábították át.

Fotók: Csákvári Zsigmond