Miért a tudomány a megismerés legrögösebb útja? Hogyan születnek az áltudományos elméletek? Többek között e kérdésekre válaszolt az MTÜ szegedi nyitóelőadásán Lovász László, az MTA elnöke. ?A tudomány exponenciálisan fejlődik? ? jelentette ki Barnabás Beáta, az MTA főtitkár-helyettese, az MTÜ programtanácsának elnöke. A megújult rendezvénysorozaton országszerte és a határon túl is tudományos előadásokkal, konferenciákkal várják az érdeklődőket.
A kiemelt rendezvények sorozatát megnyitó szegedi előadásában Lovász László a tudomány működését vizsgálta, egyebek mellett matematikai példákon keresztül. Bemutatta a tudományos módszer lényegét, a tudomány szépségét, erejét, ugyanakkor a határait is. Előadásában egyértelművé tette, hogy aki ismeri ezt a határt, nagyobb eséllyel veheti észre, ha az áltudományok területére téved, vagy odacsalja valaki. ?A tudomány kemény verseny, ahol igazából csak az ?aranyérem?, a legjobb, legkorábbi felfedezés számít. Egyik jellegzetessége a kvantitativitás, vagyis az, hogy egyre inkább számokon, adatokon alapul, mind mérhetőbbé válnak az eredmények. Egyre inkább efelé mozdul az egész tudomány, különösen a biológia, az orvostudomány, valamint a közgazdaságtudomány terén? ? mondta Lovász László.
Az MTA elnöke a tudományt hosszú megismerési folyamatnak nevezte. ?Még sok minden nem értünk olyan szinten, ahogyan érteni kellene? ? mondta. Arra a kérdésre pedig, hogy lezárulhat-e egy tudományterület azért, mert már nem lehet újat mondani róla, példaként a 2500 éves elemi síkgeometriát említette, amely az újszerű kérdésfeltevéseknek, valamint újszerű módszereknek köszönhetően ma is élő és eleven tudomány. A kutatókat a megismerés vágya hajtja. Ez a vágy gyakran mindent felülír, nélküle nem működne a tudomány. ?Azonban a tudós tévedhet is. - mondta Lovász László. ? De a hibás eredmény is megalapozhat más elméleteket.? A tudományok együttműködéséről szólva elismerte: ez a közös munka sokszor nem könnyű, mert más a nyelv, más a szemlélet, mások a célok, ugyanakkor miként korábban a matematika és a fizika, ma a kémia és biológia mégis ?kéz a kézben jár.? Példák sorával bizonyította azt is, hogy az alapkutatások és az alkalmazott kutatások egymástól elválaszthatatlanok. ?Ma, amikor interneten vásárolunk vagy bankügyeinket intézzük, a matematikus Fermat tételét alkalmazzuk? ? emelte ki.
Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese, az MTÜ programtanácsának elnöke ünnepi köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy körülbelül háromszáz éve, amióta a ?modern tudomány? létezéséről beszélhetünk, a tudomány exponenciálisan fejlődik: nagyjából 15 évente megduplázódik a felsőoktatásban tanuló hallgatók, a tudományos fokozattal rendelkezők és a tudományos szakfolyóiratok száma. Ez a dinamikus fejlődés ugyanakkor a tudomány folyamatos széttagolódásához is vezet. A 17. század tudósai általában a tudomány minden területéhez értettek, a mai kor tudósai már csak egy-egy szűkebb szakterülethez. ?A polihisztorok ideje lejárt? ? mondta Barnabás Beáta, az MTA főtitkár-helyettese.
Szabó Gábor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem rektora az által vezetett felsőoktatási intézmény tudományos eredményeiről, közöttük az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont és több, az MTA Lendület programja által támogatott kutatócsoport sikereiről beszélt. Az SZTE társadalmi szerepvállalása kapcsán azt emelte ki, hogy az egyik legjobb hazai egyetem egyúttal 19. a ?zöld egyetemek? világrangsorában. Mint mondta, ez hosszú és következetes út eredménye. A fenntarthatósági szemléletet, amely ebben az eredményben tükröződik, a hallgatók számára is közvetíteni akarják.
Kimagasló kutatói életműve elismeréseként hét tudós vehette át az MTA Elnöksége által adományozott Eötvös József-koszorút a Magyar Tudomány Ünnepén:
Bernáth Árpád, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Germán Filológiai Intézetének professor emeritusa,
Gáspár László, a közlekedéstudomány doktora, a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutatója, a Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar Közlekedésépítési Tanszék professor emeritusa,
Geszti Tamás Béla, a fizikai tudomány doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézete professor emeritusa,
Hegyi Klára, az MTA doktora, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének kutató professor emeritusa,
Jeney András Iván, az orvostudomány doktora, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet professor emeritusa,
Ovádi Judit, a biológiai tudomány doktora, az MTA Természettudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója, egyetemi tanár, és
Szépvölgyi János, az MTA doktora, az MTA Természettudományi Kutatóközpont főigazgató-helyettese a műszaki kémia területén elért kiemelkedő tudományos kutatási és fejlesztési eredményeiért kapta a díjat.
Cégek is támogatják a kutatói teljesítmények elismerését:
A Magyar Tudományos Akadémia elnöke által az igazgatási és kutatásszervezési feladatok során kiváló munkát végző személyek elismerésére, példamutató teljesítményük jutalmazására alapított Szily Kálmán-díjat idén Hay Diana, az Akadémiai Levéltár osztályvezetője kapta. Az Oláh György-díj kuratóriuma által odaítélt Oláh György-díjat Soós Tibor, az MTA Természettudományi Kutatóközpont kutatócsoport-vezetője vehette át. A Paksi Atomerőmű Zrt. és a Wigner Jenő-díj kuratóriuma Wigner Jenő-díját Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal volt főigazgatója, valamint Török Szabina, az MTA doktora kapta.
A Richter Gedeon Nyrt. és a Magyar Tudományos Akadémia által alapított Bruckner Győző-díjat Kéri Györgynek, a biológiai tudomány doktorának, a Semmelweis Egyetem egyetemi tanárának, a Vichem Kft. tudományos igazgatójának, a 40 éven aluli kutatóknak adományozott Bruckner Győző-díjat pedig Mándity Istvánnak, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusának ítélte oda a díj kuratóriuma. A Pungor Ernő-díjat Kónya Zoltán, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára vehette át.
A MOL Tudományos Díjat megosztva Geiger Andrásnak, a MOL Nyrt. termékfejlesztő mérnökének és Puskás Sándornak, a MOL GROUP kutatás-fejlesztés vezető szakértőjének, továbbá Bozóki Zoltánnak, az MTA doktorának, az MTA-SZTE Fotoakusztikus Kutatócsoport tudományos tanácsadójának, Szabó Gábornak, az MTA rendes tagjának, az MTA-SZTE Fotoakusztikus Kutatócsoport vezetőjének, Mohácsi Árpádnak, az MTA-SZTE Fotoakusztikus Kutatócsoport tudományos főmunkatársának,Varga Attilának, a Hobré Laser Technology Kft. szoftverfejlesztő egysége vezetőjének és Gulyás Gábornak, a Hilase Fejlesztő, Gyártó, Szolgáltató Kft. munkatársának ítélték oda.
A Mikó Imre-díjat, valamint a Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány Mikó Imre-emlékplakettjét az aktív szakember kategóriában megosztva kapta Kirilly Kálmán, a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág Biztosítóberendezési Osztály osztályvezetője és Szabó András a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vasúti Járművek, Repülőgépek és Hajók Tanszék szakcsoportvezető egyetemi docense. Életmű kategóriában a kuratórium Vincze Tamás okleveles közlekedésmérnöknek, szakmérnöknek, a Vasúti Tudományos Kutató Intézet nyugalmazott igazgatójának ítélte oda a díjat.
A Magyar Tudományos Akadémia tudományos osztályainak képviselőiből és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala díjbizottságának tagjaiból álló kuratórium Akadémiai Szabadalmi Nívódíjban Bozóki Zoltánt, az MTA doktorát, az MTA-SZTE Fotoakusztikus Kutatócsoport tudományos tanácsadóját és Iván Bélát, az MTA levelező tagját, az MTA Természettudományi Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézetének kutatóprofesszorát részesítette.
A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Akadémiai Bizottsága és a Tudomány Támogatásáért a Dél-Alföldön Alapítvány a SZAB Ifjúsági Díjat Hegedus Ioan Andreinek adományozta a Hommage ? Semmelweis című pályamunkájáért, amelyben újszerű megközelítéssel ábrázolja Semmelweis Ignácnak, az anyák megmentőjének munkásságát.
Forrás: MTA.hu
